Eltűnhet a lucfenyő Magyarországról

Sok családban a karácsony legfontosabb kelléke a fa, bár van ebben némi elmozdulás, a műfenyők kezdik kiszorítani az igazikat. Ezt a trendet részben a kényelem hajtja, hiszen nem kell a talppal kínlódni, a levelei sem hullanak, és négy évnél hosszabb használat esetén már az ökológiai lábnyommal is egészen jól állunk. Pedig a fák zömét Kínában gyártják műanyagból, és onnan szállítják a világ minden tájára. A műfenyők népszerűségének nagy lökést adhat, hogy hazánkban a klímaváltozás is azon dolgozik, hogy megnehezítse az igazi fenyők életét.

Egyre nagyobb hatással lesz hazánk erdeire az éghajlatváltozás, ami fajok eltűnéséhez, kiszorulásához vezethet – ez derül ki az Agrárgazdasági Kutatóintézet 2018-as tanulmányából (pdf), amely elsősorban gazdálkodási szempontból vizsgálja az erdők faállományának várható jövőjét. Ebben az anyagban konkrétan megnevezik a karácsonyfaként igencsak kedvelt lucfenyőt mint a klímaváltozás egyik lehetséges hazai vesztesét.

A károkozók és rovarok okozta károk (pl. lucfenyvesek pusztulása) mellett a zónahatároknál erősödik a természetes mortalitás, mely gazdaságtalanná teszi a bükk, a kocsánytalan tölgy és a lucfenyő termesztését, jelezve az elkerülhetetlen fafajcsere szükségességét.

A hazai erdőtakarót meg fogja változtatni a klímaváltozás, de hogy milyen lesz ennek a mértéke és sebessége, azt még nem látni – mondta el az Indexnek Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője. A WWF-nek az az álláspontja, hogy az erdőkben az őshonos fafajok elterjedését kell minél inkább megsegíteni. Van ezzel szemben egy olyan elgondolás, hogy majd külföldi fafajokkal pótolják a felmelegedés miatt kieső állományt, de ez irreális olyan nagyságrendben, amennyire az erdőket érinteni fogja a klímaváltozás, illetve komoly természetvédelmi károkozással is járna.

Milyen erdő?

A fafajok túlélési lehetőségei és stratégiái kapcsán nem árt tisztázni, hogy milyen körülmények közt élő fafajokról beszélünk, természetes erdőkről vagy gazdasági célú telepítésekről.

Amíg az erdőkről van szó, a gazdálkodási módszerek megváltoztatása lenne fontos. Az erdő természetes fajösszetételét, illetve egészséges és változatos korosztályszerkezetét felborító tarvágásos és felújító vágásos módszerekkel sérülékeny erdők jöttek létre az elmúlt kétszáz évben. Ezt lehetne nem túl nagy energiabefektetéssel megváltoztatni, a természetközelibb örökerdő-gazdálkodás alkalmazásával – mondta Gálhidy László. Vannak erre próbálkozások, egyes rekreációs erdők fenntartói elmozdultak ebbe az irányba.

A régi Magyarország jelentős területét borították fenyvesek, de a trianoni határnak már csak a szegélyein, elegyfaként találunk fenyőket, leginkább az Őrségben. Trianon után sok helyre telepítettek lucfenyőt és vörösfenyőt, és sok jutott a mediterrán feketefenyőből az Alföldre. A feketefenyő-ültetvényeket csak fatermelési célból telepítették, és sok esetben tűzveszélyesek, de van, ahol sikerült velük megfogni a talajt, a Keszthelyi- és a Budai-hegység rehabilitációjában fontos szerepet játszottak.

Az erdőgazdálkodástól merőben eltérő ügy a karácsonyfa termesztése. Talán nem mindenki tudja, hogy a fenyőt is szántóföldi műveléssel termesztik, éppen úgy, mint a káposztát vagy más haszonnövényeket.

főleg az Őrségben, Vas és Zala megye csapadékosabb területein foglalkoznak a termesztésével. Nincs is ezzel semmi gond, amíg ez jó megélhetési forrás, és a helyieket eltartja. Viszont azzal is számolni kell, ahogy egyre nyugatabbra terjed a száraz kontinentális éghajlat, elképzelhető, hogy az Őrségben sem lesz megtérülő üzlet a fenyőfa termesztése – mondta a WWF Magyarország szakértője. Egyedül talán az mentheti meg a tevékenységet, hogy a pici fáknál kisebb a klíma szerepe, mint amikor erdővé nevelik a fákat.

(Borítókép: Bődey János/Index)