Már viszi az űrbe az árpamalátát a SpaceX hordozórakétája

Sikeresen elstartolt csütörtök este, magyar idő szerint 18:30-kor a SpaceX Falcon 9-es hordozórakétája az amerikai légierő floridai, Cape Canaveral-i támaszpontjáról. A rakéta egy Dragon pilóta nélküli teherűrhajót indított útnak Nemzetközi Űrállomásra, a CRS-19 elnevezésű kereskedelmi küldetés több mint 2550 kg szállítmányt visz az ISS-re.

Az ISS-en dolgozó űrhajósok számára nélkülözhetetlen ellátmány (ivóvíz, élelem stb.) mellett 952 kilogrammnyi tudományos célú felszerelés is utazik a Dragon rakterében, az ISS-en folyó különféle kísérletekhez való eszközök és berendezések.

Ezek közül az egyik legizgalmasabb, és amit a sörkedvelő földlakók is minden bizonnyal érdeklődéssel figyelnek, az egy adag malátaárpa, aminek mikrogravitációban való viselkedését tanulmányozzák majd az űrhajósok, összevetve az űrben csíráztatott maláta és a földön készült söralapanyag genetikai és szövettani különbségeit. A cél, hogy a jövőben, a hosszú távú űrkutató küldetéseken akár sört is tudjanak maguknak készíteni a kitikkadt űrutazók – ehhez pedig minél többet kell megtudni, miképp működhetnek a sörkészítés egyes folyamatai az űrben.

Izgalmas kísérletsorozatnak ígérkezik a Confined Combustion nevű kísérletsorozat, amivel a tűz mikrogravitációs viszonyok közt történő keletkezését, a lángok súlytalanságban való terjedését vizsgálják majd. Ez a téma régóta kiemelten foglalkoztatja a tudósokat, nem véletlenül: egy esetleges tűzvész végzetes lehet bármilyen űrhajóra nézve. A mostani kísérletsorozat azonban elsősorban arra fókuszál, hogy zárt terekben (mint például a házakban, járművekben), a falak mentén milyen módokon terjednek a lángok, milyen hatással van a tűz fizikájára a falak által visszavert hő – ennek megértéséhez a csökkent gravitációs viszonyok alkalmasabbak, mint a földi laborok.

Egerek is utaznak most az ISS-re: a Rodent Research-19 (RR-19) nevű kísérletsorozat célja, hogy a mikrogravitáció miatt bekövetkező csont- és izomszövet-veszteséget megelőző módszereket dolgozzanak ki a kutatók – ez ugyancsak a hosszú távú űrutazások egyik kardinális kérdésköre. A most fölküldött egereken az öregedéssel összefüggésben működésbe lévő, csontritkulást és izomsorvadást okozó molekuláris anyagokkal kísérletezik majd az ISS személyzete.

A Dragonon utazik egy magyar vonatkozású kísérleti berendezés is, tudta meg az Index Mezőhegyi Gergőtől, az Innostudio Zrt. projektmenedzserétől. A KIRARA egy új fejlesztésű kémiai formulációs berendezés, amit a Japan Manned Space Systems Corporation (JAMSS) fejlesztett ki, és amit eredendően proteinek kristályosítására terveztek. A mikrogravitációs proteinkristályosítás mostanában viszonylag felkapott kutatási terület (pl. a gyógyszergyártóknál), ugyanis csökkentett gravitációban a kristályok „sokkal  minőségibb”, tisztább szerkezeteket képeznek. Az űrbeli kristályosítás célja a jobb minőségű, rendezettebb makromolekula kristályok előállítása, amelyek röntgendiffrakciós mérés során nagyobb felbontású, 3D atomi szerkezeteket eredményezhetnek, ezáltal elősegítve a pontosabban célzott racionális gyógyszertervezést.

A KIRARA egyidejűleg nagyjából száz, kapillárisokban elhelyezett mintát képes tárolni és 20°C fokon tartani – a magyar InnoStudio a kémiai minták kristályosításának ötletével gyakorlatilag a berendezés egy új alkalmazási területét hozta létre. A kutatók azt várják, hogy a minták előzetes optimalizációs kísérleteket követően, nagyjából egy hónap alatt kristályosodnak ki az űrben. A demonstrációs eszközt az Európai Űrügynökség Columbus laboratóriumában szerelik majd fel, a projektben magyar részről az InnoStudio mellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológiai és Élelmiszertudományi Tanszéke orvosbiológiai szempontból jelentős fehérjemintákkal vesz részt, amelyek gyógyszercélpontnak számítanak daganatos és más epidemikus betegségekkel szemben. A kísérleteket a Nemzetközi Űrállomáson várhatóan január elején fejezik be, az eredmények 2020 első negyedévében várhatóak.