Egy magyar gyerek tudása három évvel marad el egy kínaiétól
További Tech-Tudomány cikkek
- Rongyként nyújtható és csavarható az LG új kijelzője
- Az élet keresése közben végezhetett a marslakókkal az amerikai szonda
- Itt a nagy dobás a 4iG-től: műholdakat állítanak Föld körüli pályára
- Minden eddiginél furább hibrid szörnyeteggel rukkolhat elő az Apple
- Hamarosan képtelenek leszünk kiszolgálni az adatközpontok energiaigényét
Kína nemrég még a világ összeszerelő és fröccsöntő üzemének számított, de ma már sokkal inkább a kreativitásra gyúrnak, és a friss PISA-felméréseken éppen kenterbe verték a világot. Ugyanitt a magyar diákok az OECD-átlag alatt maradtak, pedig a lengyelek bizonyítják, hogy a mi térségünkből is lehet oktatási sikertörténetet írni, ez nem csak pénzkérdés.
Hogy érdemes nézni a PISA-számokat, készüljünk a magyar apokalipszisre, keressünk bűnbakokat, próbáljunk örvendeni a néhány pontos emelkedésnek? És mi van a kínai dominancia mögött, csalnak Pekingben, vagy tényleg átveszik a világuralmat? Ezekről szól az Index TNT podcastjének 14. adása, ahol Setényi János oktatáskutató arról is mesél világmegfejtés közben, hogy milyen fehér majomnak lenni Ázsiában és hogy miért kell betenni majd a tananyagba a laposföldhívők agymenéseit.
Nagyon vékony a magyaroknál a kiválóan teljesítők aránya, a nagy masszát a szürke középszer jellemzi. Ami mögött nyilvánvalóan egy általános motiválatlanság áll, nem képességhiány. Az iskolai munka jellege olyan, ami 2019-ben egy értelmes gyereket már nem motivál.
– mondja az oktatáskutató, aki szerint Magyarországon jelenleg a családok mentik a gyerekeiket, az iskola és a társadalom helyett hősies tanárok magánemberként próbálnak reménytelenül megoldani gigantikus problémákat. „Erre lennének oktatási eszközök, a mátrixhoz hozzá kellene nyúlni, de a rendszer erre egyelőre nem reagál.”
Azt kaptuk, amit főztünk. Ha egy ennyire szelektív oktatási rendszerünk van, és ha ennyire nem összpontosítunk forrásokat a leszakadók felzárkóztatására, ha nem így épül fel a tananyag, ha nincs az iskoláknak mozgástere, hogy rugalmasan alkalmazkodjanak az ilyen tanulókhoz, akkor pont ilyen eredményekre számíthatunk.
Részlet a beszélgetésből:
„Köztes helyzetben vagyunk, minden ötödik tanuló nem tud értelmesen olvasni, és nagyon gyengén számol. Ők egy globális gazdaságban használhatatlanok.
Ők azok, akiknek a robotok el fogják venni a munkájukat, már most?
Igen, bár Magyarország egy nagyon érdekes hely, ahol komoly erőfeszítések történnek a robotok visszaszorítására. Amikor közlekedek ebben a városban, rengeteg olyan munkahelyet látok, amire nyilvánvalóan feleslegesen alkalmaznak embereket. Gondoljunk olyan egzotikumokra, hungarikumokra, mint a metrónál álló jegyellenőrök. Biorobotok egyik helyről raknak dolgokat a másik helyre. Ezek mind ki lesznek váltva, ezért rendkívül mulatságosnak találom azokat a közgazdászokat, akik munkaerőhiányról beszélnek Magyarországon. Érdekes kihívás lesz a leggyengébben olvasó és számoló emberek foglalkoztatása a következő húsz évben. Ezzel most kellene kezdeni valamit.”
További témák kedvcsinálónak:
- Miért röhögik ki a kínai lányok a pesti jegyautomatákat?
- Nem baj, ha szenvedni és unatkozni is kell az iskolában?
- Össze lehet hasonlítani nagyon különböző oktatási rendszereket?
- Mit árulnak el az újabb pekingi körgyűrűk a nemzetközi tudományos versenyről és a geopolitikáról?
- Miért kamerázzák be a tantermeket, ha maguk sem tudják, mi fog ebből kijönni?
- Mit kellene Európának ellesnie a kínai receptből?
Mi az a podcast és miért jó?
A podcast az interneten bármikor elérhető rádióműsort jelent, ami rendszeresen jelentkezik. A podcasthallgatást okostelefonos alkalmazások és szolgáltatások segítik, amikkel az adások letölthetők, offline is hallgathatók, és megjegyzik, hogy hol tartottunk legutóbb egy műsorban. Podcastot hallgatni vezetés, házimunka vagy sportolás közben is lehet, míg olvasni nemigen. Az Indexen a támogatóinknak hála egy csomó podcast indult az elmúlt évben, ezúton is köszönjük, hogy ezt lehetővé tették az olvasóink.