Radikális lépésekkel még élhető maradhat a Föld

A világ vezető tudományos lapjában megjelent tanulmány egyik szerzője magyar: Molnár Zsolt az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, a Hagyományos ökológiai tudás kutatócsoport vezetője. A kommentátorok szerint a következő években ez lesz a hivatkozási alap az emberiség jövőjéről szóló tárgyalásokon és konferenciákon. Az értékelés fő üzenete, hogy a helyzet ugyan még menthető, de elszigetelt intézkedésekkel nem fogunk célt érni, komplex és gyökeres változásra van szükség.

A globalizációval az emberi természetpusztítás hatása is globálissá vált, a távkapcsolatoknak ezekről a globális hatásairól azonban ez az első átfogó jelentés – idáig a különböző tudományterületek nagyrészt párhuzamosan gyűjtötték az ezt tükröző tudományos tényeket. Ez a mostani, Föld-léptékű integrált nemzetközi értékelés a korábbiaknál részletesebb képet ad a természet és ember kölcsönös egymásra utaltságáról és a már zajló, illetve a küszöbön álló globális válság mértékéről és mélységéről.

A gazdaság célja egyre inkább a természetből származó anyagi javak lehető legnagyobb mértékű kiaknázása, miközben a kínálat és kereslet között a globális kereskedelem révén megnövekedett a földrajzi távolság. A természet ilyen példátlan bitorlása az emberiség fennmaradásához is szükséges földi élet „szövetének szétbomlásához” vezet – emeli ki az Ökológiai Kutatóközpontnak a nemzetközi tanulmányról szóló közleménye.

A természet állapotára vonatkozó indikátorok túlnyomó többsége nem ad bizakodásra okot.

• A vadon élő fajok száma
• populációmérete,
• a háziasított fajok helyi fajtáinak száma,
• az ökológiai közösségek különbözősége
• és sok szárazföldi és vízi ökoszisztéma kiterjedése és integritása

egyaránt romlást mutat.

Csökkent a természet teljesítőképessége, beleértve az emberi egészség alapját adó természeti folyamatokat (ilyen a termőföld képződése, a víztisztítás, és a klímaszabályozás).

A természetet és a természeti hozzájárulásokat érintő változások a következő évtizedekben várhatóan tovább fognak rosszabbodni, hacsak nem cselekszünk gyorsan, hogy az elmúlt 50 év folyamatait megszelidítsük – fogalmaz a Science-ben megjelent tanulmány szerzőgárdája. Hogy mi mindent kellene sürgősen lefékezni?

• A szárazföldek és tengerek használatának intenzifikálódása;
• a vadon élő állat- és növényfajok vadászata, halászata, közvetlen hasznosítása;
• a klímaváltozás;
• a környezetszennyezés
• valamint a tájidegen özönfajok terjedése.

A jövőre vonatkozó forgatókönyvek elemzése a kutatók szerint azt mutatja, hogy még megvalósítható egy olyan világ, amely megfelel az élelemre, energiára, éghajlatra és vízre vonatkozó ENSZ fenntarthatósági céloknak, és a riói, a biológiai sokféleségről szóló célkitűzéseknek.

Ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy elszigetelt intézkedésekkel nem fogunk célt érni. Bár a természet hanyatlásáért közvetlenül felelős okok kezelése elengedhetetlen, semmiképpen nem elégséges ahhoz, hogy megakadályozza a földi élet szövetének további bomlását. A leromlási folyamat visszafordítása – és egy fenntartható jövő – csak olyan, azonnali változtatásokkal érhető el, amelyek a problémák gyökereit kezelik. Magyarán a közvetlen hatások hátterében álló, egymással összekapcsolódó gazdasági, társadalmi-kulturális, demográfiai, politikai, intézményi és technológiai hajtóerőket is kezelésbe kell venni. Mindehhez pedig újszerű kormányzási módokra is szükség van – hangsúlyozzák a kutatók, félig már a politika illetékességi területére merészkedve.

Az elemzés egyik fő eredménye, hogy megneveztek néhány prioritást, mint például a természetpusztítást generáló „perverz” támogatások felszámolását. Felsoroltak néhány stratégiailag fontos „pozitív Achilles-pontot” is, ilyen

• a fogyasztás és szennyezés csökkentése;
• olyan jólléti víziók elterjesztése, amik nem a növekvő fogyasztásra építenek;
• a természetért érzett társadalmi felelősség növelése;
• a környezetpusztítás költségeinek beépítése az árucikkek árába.

(Borítókép: Fülöp-szigeteki tanulók félmillió facsemetét ültetnek egyetlen óra leforgása alatt / MTI / Dennis M. Sabangan)