Fellőtték az európai exobolygó-vadász űrtávcsövet
Szerdán délelőtt 10 órakor fellőtték Dél-Amerikában az Európai Űrügynökség (ESA) exobolygók után kutató űrtávcsövét, ami a következő három évben más naprendszerek bolygóit fogja majd vizsgálni – írja a Washington Post.
A Characterising ExOPlanets Satellite (CHEOPS) névre hallgató távcsövet eredetileg kedden indították volna útjára, de a fellövés előtt nem sokkal elhalasztották a dolgot a hordozórakéta felső részének szoftveres hibája miatt. Az ESA tájékoztatása szerint a CHEOPS az első olyan küldetés, ami azokra a közeli, fényes csillagokra fókuszál, amikről tudni lehet, hogy vannak bolygóik.
A küldetés a szuperföldek (vagyis a Föld tömegénél nagyobb, de a Naprendszer legkisebb óriásbolygóinál kisebb bolygók) és a Neptunusz méretű bolygók közti spektrumon elhelyezkedő bolygókra összpontosít majd. Az ESA reménykedik abban, hogy az így szerzett adatok segítségével ki lehet majd számolni testsűrűségét, ami az első lépés lenne a megértésük felé. A CHEOPS teleszkópja emellett azt is figyeli majd, hogy a bolygóknak van-e légköre.
Didier Queloz, a projekt Nobel-díjas vezetője korábban arról beszélt, hogy a küldetés során 100, már felfedezett exobolygót vizsgálnak majd, részben azért, hogy megállapítsák, van-e közöttük olyan, ami a Földhöz hasonlóan élet fenntartására alkalmas. A projektben az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium is aktívan részt vett, ami Facebookon úgy fogalmazott, hogy az ESA és tagországok konzorciumában tervezett és működtetett műszert
tekinthetjük "az első szombathelyi űrtávcsőnek" is!
A CHEOPS konzorcium magyar tagjai az ELKH CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézete, az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium MKK, és a miskolci Admatis. A Science Team magyar tagja a szombathelyi ELTE GAO MKK munkatársa, Szabó M. Gyula, a CHEOPS Board magyar tagja pedig Kiss L. László a Csillagászati Intézettől.
A fellövés során nem léptek fel komplikációk, ami önmagában is szép teljesítmény, de az első igazán fontos pillanat pár hónap múlva jön majd el, amikor az űrtávcső először küld vissza adatokat az általa vizsgált égitestekről.