Sokkal hatékonyabb a TBC elleni védőoltás, ha a véráramba adják

Áttörést hozhat a tuberkulózis megfékezésében egy friss kutatás, ami bebizonyította, hogy a betegség elleni egyetlen vakcina, a BCG-védőoltás sokkal hatékonyabb, hogyha nem a bőr alá, hanem a véráramba adják – írja a Science News.

A Nature szaklapban publikált tanulmányban a kutatók rézuszmajmoknál vizsgálták meg, hogy változtat-e a védőoltás hatásán az, ha intravénásan adják be, a kutatás során pedig kiderült, hogy

Ennél is meglepőbb volt az, hogy a vakcinát megkapó majmok közül hatnál egyáltalán ki sem alakult a fertőzés, mikor kitették őket a betegségnek. Ez lényegében teljes immunitást jelent, mert a baktériumok a jövőben sem tudnak reaktiválódni, szakértők szerint azonban az ilyesmi rendkívül ritka a tuberkulózis elleni oltásoknál.

Jelenleg a BCG-oltás az egyetlen licencelt tuberkulózis elleni vakcina, több mint 150 országban alkalmazzák, köztük Magyarországon is, ahol ez az első kötelező védőoltás, amit egy gyerek megkap.  A BCG a TBC jellemzően gyerekkorban kialakuló két súlyos formája, a tüdőből induló, de az egész testben szétterjedő miliáris TBC, illetve a gennyes agyhártyagyulladást okozó meningitis TBC ellen véd hatékonyan.

A köznyelvben leggyakrabban a TBC-vel azonosított harmadik típus, a tüdőt fertőző felnőttkori pulmonális TBC ellen viszont a hatékonysága erősen vitatott. Ezért is van az, hogy a betegség évente több millió embert fertőz meg, és nagyjából 1,5 milliót meg is öl, amivel jelenleg ez a leghalálosabb fertőző betegség.

A tuberkulózis elleni harc főként azért nehéz, mert az ezt okozó baktérium behatol a sejtekbe, így pedig védettebb az antitestekkel szemben. A sejten belüli fertőzések megfékezéséhez T-limfocitákra van szükség, a bőr alá beadott BCG-oltás miatt pedig a test termel is ilyeneket, de ezek közül nem jut el elég oda, ahol szükség lenne rá a pulmonális TBC elleni harcban. Így az oltás csak mérsékelten hatásos ennek a típusnak a megfékezésében, az intravénás módszer azonban segíthet ezen, mert

• úgy tűnik, hogy százszor annyi T-limfocita termelésére sarkallja az immunrendszert,
• emellett pedig a hatására a szövetben is termelődnek ilyen sejtek.

Azt egyelőre nem tudni, hogy ez a módszer embereknél is hatásos lehet-e, ahogy az sem tiszta, hogy a látens fertőzéssel élőkre milyen hatással lehet. A kutatóknak még azt is ki kell találniuk, hogy mekkora az a minimális dózis, ami még védettséget biztosít, azonban a kutatók szerint most van remény arra, hogy hamarosan tényleg hatékony módszerrel lehessen védekezni a pulmonális tuberkulózis ellen.