Elon Musk feltalálta a marsi adósrabszolgaságot
További Tech-Tudomány cikkek
- Rongyként nyújtható és csavarható az LG új kijelzője
- Az élet keresése közben végezhetett a marslakókkal az amerikai szonda
- Itt a nagy dobás a 4iG-től: műholdakat állítanak Föld körüli pályára
- Minden eddiginél furább hibrid szörnyeteggel rukkolhat elő az Apple
- Hamarosan képtelenek leszünk kiszolgálni az adatközpontok energiaigényét
Elon Musk 2050-re egymillió embert akar a Marson tudni - jelentette ki egy twitteres eszmefuttatásban. A SpaceX és a Tesla vezére tavaly még arról beszélt, hogy egy retúr jegy 500 ezer dollárba (150 millió forintba) kerülne, ami később 100 ezer dollárra zuhanna. 2016-ban még csak 200 ezer dollárra szerette volna levinni az árat, mert szerinte nagyjából annyiba kerül egy ház megépítése az USA-ban.
Ez elég borsos ár, így Twitteren sokan kérdezték, hogy mi alapján jut majd be valaki a programba. Lottó? Pusztán szakértelem? Csak pénz kérdése? Musk azonnal előkapta a választ:
Olyannak kell lennie, hogy bárki mehet, aki akar, akiknek nincs pénze, azok hitellel.
Needs to be such that anyone can go if they want, with loans available for those who don’t have money
— Elon Musk (@elonmusk) January 17, 2020
Azok, akik ezzel a lehetőséggel élnének, ledolgozhatják a hitelt, mikor megérkeznek a Marsra – írja a Musk témába vágó bejegyzéseit összegyűjtő Inverse. Ez sokaknak megütötte a fülét, hiszen nagyon hasonlít az adósrabszolgaság rendszerére: addig le vagy kötelezve, amíg vissza nem fizeted a hitelt, és csak úgy teheted, ha a Marson maradsz, és ott dolgozol. Volt, aki a transzatlanti rabszolga-kereskedelemmel vont párhuzamot:
We will take you to America free of charge if you'll only work on our plantation for a few generations, just enough to pay back a small loan!
— Who Is This (@MarkSoupial) January 17, 2020
Sokan azzal védték az ötletet, hogy nem rabszolgaság, hiszen senki nem kényszerít. Erre jött a válasz, hogy oké, de ha választhatunk egy haldokló bolygó és egy élhető élet között, van igazi választásunk?
When the impetus is to escape a dying planet and to do so I'm forced to labor for the profit of others, yeah it fucking is.
— 🏴ⒶAngry Socialist☭🚩 (@_AngrySocialist) January 17, 2020
Sok telepes is hasonló mentalitással indult el az Újvilág felé annak idején, és sokan generációkon át voltak egy hitelezőhöz kötve.
Musk szerint a marsi város 100 milliárd és 10 billió dollár közötti összegbe kerül majd, így lesz munka bőven a gyárakban, építkezéseken és pizzázókban. Ahhoz hogy a kolónia beindulhasson, évente több millió tonna anyagot kell képesnek lennünk a Marsra szállítani. Ezt úgy számolta, hogy 3 járat indulna a Földről naponta, ami nagyjából ezer egy évben, és egy űrhajó (a SpceX Starshipje természetesen) nagyjából 100 tonnát tud szállítani.
Nagy probléma, hogy Musk nem ment bele a részletekbe, hogy egy átlagos állampolgár, aki nem tudományos munkát akar végezni, konkrétan hogyan fog boldogulni a Marson. A hitel is működhet anélkül, hogy valóban röghöz kösse a felvevőit, de nem tudjuk, mert Musk nem fejtette ki bővebben. Ez a hátránya, amikor az ember csak ötletszerűen kiszór szavakat Twitterre – bár Musk jelentős részben erre építi a netes arculatát.