Óriási áttörés készül a rákkutatásban
A Cardiffi Egyetem kutatói az immunrendszert használnák a rák elleni harcban, és előálltak egy kezeléssel, ami a legtöbb rákot meggyógyíthatja – írja a BBC. A T-sejtről szóló tanulmányukat a Nature Immunologyban publikálták.
Az immunrendszerünk aktívan küzd a betegségek és a kórokozók ellen, ahogy a rákos sejtek ellen is. Ebben a küzdelemben az immunrendszer egyik hasznos eszközei a T-sejtek, amik folyamatosan pásztázzák testünket a kórokozók ellen. A cardiffi kutatók találtak egy T-sejtet az ember vérében, ami megtámadja a legtöbbféle rákot.
Itt az esély, hogy minden beteget kezeljünk. Felmerül az egységes rákkezelés lehetősége, egy konkrét T-sejt típus, ami bárki bármilyen rákját meggyógyítja
– beszélt a kutatásról Andrew Sewell professzor, a tanulmány egyik szerzője.
A T-sejteken érzékelők találhatóak, amik a test kémiáját pásztázzák. A kutatók most egy olyan típusú T-sejtet találtak, ami képes felfedezni és elpusztítani sokféle rákos sejtet. A laborvizsgálatok során sikeresek voltak
- tüdő-,
- bőr-,
- vastagbél-,
- mell-,
- csont-,
- prosztata-,
- petefészek-,
- vese-
- és méhnyakrák,
valamint leukémia ellen. Más kezelésekkel szemben az új módszer az egészséges sejtekre nincs hatással.
Ez a konkrét T-sejt típus összedolgozik az MR1 nevű molekulával, ami minden emberi sejten megtalálható. Jelenlegi ismereteink szerint ez a molekula jelzi az immunrendszernek, ha megborul egy rákos sejt metabolizmusa.
A T-sejt BEcélozná és letámadná a sejteket, amiket az MR1 rákosként jelöl meg.
A terápia úgy működik, hogy vért vesznek a betegből, és kiválogatják a T-sejtjeit. Ezeknek úgy módosítanák a genetikáját, hogy azok felismerjék és becélozzák a rákos sejteket. A módosított sejteket megsokszoroznák, majd visszainjekcióznák a betegbe.
Ez nagyon hasonlít a ma is használt CAR-T eljáráshoz, azzal a különbséggel, hogy az egy személyre szabott kezelés, és nem működik minden betegnél. Egyelőre kevésbé volt sikeres a szilárd rákokkal szemben, amik tumort képeznek.
Az új T-sejtes kezelés minden betegnél működhet, de egyelőre csak állatokon és laborsejteken tesztelték. A Bázeli Egyetem kutatói, Lucia Mori és Gennaro De Libero szerint az új módszer rengeteg lehetőséget rejt magában, de még túl korai stádiumban van ahhoz, hogy biztosat lehessen róla állítani.
(Borítókép: Shutterstock)