Julianna, Lilla
-1 °C
10 °C
Index - In English In English Eng

Hol állhat meg a koronavírus?

koronavirus-igazolt-fertozesek.png
2020.01.31. 15:05
Hányan fognak megfertőződni? Hányan fognak meghalni? A járvány egyszer majd abbamarad, a vírus eltűnik a semmibe, vagy mostantól örökre velünk marad? Mennyire fog változni a vírus, és mennyire lesznek hatékonyak az esetleges oltóanyagok és gyógyszerek ellene? Mindenkit ezek a kérdések foglalkoztatnak, és természetesen mind a jövőre vonatkoznak. És ma már látjuk is ezt a jövőt - bizonyos valószínűséggel. Lássuk a válaszokat!

Ahogy a mesterséges intelligencia jósolta meg elsőként a járvány terjedését, úgy ma már az sem tartozik a scifi tárgykörébe, hogy tudományos módszerekkel, számítógépes modellszámítások segítségével aránylag pontosan előrejelezzük, hogy egy pandémia milyen trendet követhet a közeljövőben. A genetikai információk, és a korábbi járványok elemzésével már a megbetegedések számos aspektusáról képesek vagyunk meglehetősen megbízható képet alkotni.

E cikkünkben a járvány további viselkedésével kapcsolatos kérdéseket válaszoljuk meg - illetve a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján, a legvalószínűbb forgatókönyveket vázoljuk föl.

Hányan fognak megfertőződni?

A járványok terjedésének megakadályozására, hátráltatására sok száz éve karanténokat alkalmaz az emberiség. Kína a történelem legnagyszabásúbb karanténját vezette be Vuhan és több más város körül. Arról megoszlanak a vélemények, hogy egy teljes város körülzárása, benne a betegekkel és az egészségesekkel együtt, jó ötlet-e, de a tétlenségnél mindenképpen jobb. Az utazások korlátozása alapvetően befolyásolja a vírus terjedésére vonatkozó predikciókat.

Bár jelenleg 9692 igazolt esetről számolnak be a hatóságok, a fertőzöttek valós száma ennek a többszöröse lehet (nagyrészt azért, mert a vírus akár két hétig is tünetmentesen lappanghat az emberben, illetve némelyeknél csak enyhe tüneteket okoz, ők mégis fertőznek). Egy modellszámítás szerint január 27-ig akár 39 ezer ember is megfertőződhetett csak Vuhanban, illetve a környező tartományban. A virológus szakértők többsége nem fest túl optimista képet a jövőről. A Queenslandi Egyetem kutatója, Ian Mackay így nyilatkozott a Nature-nek:

Úgy tűnik, a vírus Kínában kicsúszott a hatóságok ellenőrzése alól. Túl messze jutott, túl gyorsan terjed ahhoz, hogy ténylegesen meg lehessen fékezni.

Arról még nem lehet megalapozott kijelentéseket tenni, hogy az eddig bevezetett intézkedések, például a karantén, illetve a maszkok használata, mennyiben hatottak a járvány terjedésére.

A legrosszabb forgatókönyv szerint Vuhanban 190 ezer fertőzött is lehet.

Viszont a mortalitási ráta tekintetében ez nem is biztos, hogy olyan rossz forgatókönyv lenne: 200 ezer beteg esetén a 213 halott mindössze egy ezrelékes halálozást jelentene. Persze a számok akár egyik percről a másikra is gyökeresen megváltozhatnak.

Kialakul-e világjárvány?

Ezt valójában senki nem tudja - és mindenki ettől retteg. Az biztos, hogy eddig még senki sem halt meg Kínán kívül, és a nem kínai megbetegedések 150 körül mozognak, akiket (természetesen csak az azonosítottakat) el is különítették. Németországban különösen sok helyi fertőződés történt, hiszen az összes (öt) igazolt német beteg Bajorországban, egy azóta hazatért kínai munkatársuktól fertőződött meg.

Azon tehát már túl vagyunk, hogy csak a Kínából érkezett emberek betegednek meg más országokban. Ez azonban még nem feltétlenül jelenti azt, hogy pandémia alakul ki, bár a lehetősége fennáll. A nagy kiterjedtségű járványt leginkább a vírus alap reprodukciós rátája határozza meg. Ezt az egyszerűség kedvéért hívjuk fertőzési rátának, hiszen azt jelenti, hogy egy fertőzött hány fogékony másik embert fertőz meg, ha nem védekezünk a fertőzés ellen.

Védőruhás hivatalos személyek ellenőrzik az idős férfit arcmaszkban, aki az utcán összesett és meghalt Vuhanban 2020. január 30-án. A kép hátteréről ebben a posztunkban számoltunk be bővebben.
Védőruhás hivatalos személyek ellenőrzik az idős férfit arcmaszkban, aki az utcán összesett és meghalt Vuhanban 2020. január 30-án. A kép hátteréről ebben a posztunkban számoltunk be bővebben.
Fotó: Hector Retamal / AFP

Figyelem!

Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használjon szűrőprogramot!

A vuhani koronavírus fertőzési rátáját jelenleg átlagosan 2,2-re becsülik, a számítások 1,4 és 3,5 között szórnak. Ezzel átlagosan fertőzőképes kórokozónak tűnik. A szezonális influenza fertőzőképessége valamivel kisebb ennél,

de a kanyaró 12-18-as rátájához képest eltörpül.

A fertőzési ráta a fertőzöttek elkülönítésével jelentősen csökkenthető, de fertőzöttről fertőzöttre, helyzetről helyzetre változhat. Vannak úgynevezett szuperterjesztők, akik rengeteg emberrel találkoznak, és sokakat megfertőzhetnek. Az, hogy valaki hány másik embernek adja át a fertőzést, néha olyan apróságokon is múlik, hogy hol ül a repülőn. Az ablak mellett ülőknek ugyanis macerás kikászálódniuk a folyosóra, hogy elmenjenek vécére, ezért ritkábban is mennek végig a gép hosszában. Így kevesebb emberrel kerülnek közeli kapcsolatba.

Az 1918-as H1N1-influenzajárvány (a hírhedt spanyolnátha) annak idején a Föld lakosságának harmadát megfertőzte. Most talán erre nem kell számítani, mert ez a koronavírus nem a fiatalokat fertőzi elsősorban, ahogy a H1N1, hanem az időseket, betegeket. Ők pedig nem mozognak annyit, nem találkoznak annyi emberrel, tehát tipikusan kevesebb embert fertőznek meg.

Hányan fognak meghalni?

Ezt nehéz megmondani. Valójában azt sem tudjuk, hogy az eddigi fertőzöttek hány százaléka halt meg, hiszen míg az elhunytak száma többé-kevésbé biztosnak tekinthető, a fertőzöttek száma korántsem (sok az enyhe tünetes beteg, akiket nem regisztrálnak). Most 2,2 százalékosnak tűnik a mortalitási arány, amely az optimista előrejelzések szerint csökkenni fog. Ahogy múlik az idő, valószínűleg egyre több kevésbé súlyos esetről is értesülünk, például a szűrés hatékonyabbá válásával.

Az már látszik, hogy ez a kórokozó nem annyira halálos, mint közeli rokona, a betegek 9,6 százalékát megölő SARS, és pláne nem olyan katasztrofális, mint az esetek harmadában végzetes MERS, a közel-keleti változat.

De természetesen a mostani járvány adatai bármelyik irányba változhatnak.

Ha kialakul a világjárvány, és marad a mostani 2-3 százalékos mortalitás, így is rengeteg ember halhat meg. Kulcskérdés, hogy a kínai egészségügyi ellátórendszer mennyire képes megfelelni a kihívásnak, és tudják-e biztosítani a rengeteg, intenzív ellátást igénylő betegnek a megfelelő kezelést.

A halálozást nagyban befolyásolja az oltás és/vagy gyógyszer elkészülése. A vuhani koronavírus ellen egyelőre nem létezik hatékony terápia, bár természetesen ezerrel folynak a kutatások. Van remény arra, hogy bizonyos HIV-ellenes hatóanyagok hathatnak ellene is, hiszen azt a fehérjét célozzák, amely a feltételezések szerint a koronavírus szaporodásához is szükséges.

Sokan attól tartanak, hogy vírus eljut Afrikába, illetve a világ legszegényebb területeire, ahol messze nincs annyi emberi, technikai és anyagi forrás a kezelésére, mint Kínában. A WHO igazgatója is arra figyelmeztetett, hogy a legnagyobb aggodalom most az, hogy a vírus a törékeny egészségügyi rendszerű területeken is megtelepszik. Ebben az esetben a világjárvány aligha lenne elkerülhető.

Mennyire fog változni a vírus?

Minden organizmus egyedi tulajdonsága, hogy az örökítőanyaga mennyire hajlamos a változásra, vagyis mekkora a mutációs rátája. A védekezés szempontjából a gyors mutáció rendkívül veszélyes, hiszen a kórokozó könnyen képes rezisztenciát kifejleszteni az ellene alkalmazott kezelésekkel szemben.

A nagy kiterjedésű világjárvány veszélye éppen az, hogy a vírusnak alkalma lesz rengeteg gazdaszervezetben egyre jobban mutálódni. Így egy idő után egyre különbözőbb vírusok fertőzik majd az embereket. A vírus eddig főként idős, krónikus betegségekben szenvedő betegeket ölt meg. A legfiatalabb, egészséges beteg 36 éves volt.

Ugyanakkor reményt ad, hogy a vírusok evolúciója általában nem abba az irányba mutat, hogy egyre halálosabbá váljanak. A vírusnak nem “célja” megölni a gazdaszervezetet, hiszen nélküle nem képes szaporodásra, terjedésre. Az ideális vírus úgy szaporodik a gazdában, hogy közben az élőlény mit sem érez az egészből, és a végtelenségig képes táplálni és szaporítani a vírust.

A gazda halála a vírus számára inkább bekalkulált veszteség.

Az eddigi ismereteink szerint az sem növeli a vírusok fertőzőképességét, hogy át kell lépniük az egyik gazdáról egy másikra. Ahogy mindenhol, a mutációk nagyon nagy része a vírusok számára is hátrányosak vagy nincs hatásuk. Egy néhány hónapos vizsgálat eredményei szerint a SARS vírusában felfedezett egyik mutáció egyenesen csökkentette a virulenciát.

Mostantól örökre velünk marad a koronavírus?

Érdemes tudni, hogy rengeteg koronavírus eddig is endemikus volt szerte a világban (endemikusnak nevezzük az egy közösségben folyamatosan jelen lévő kórokozókat). Sokuk náthaszerű tüneteket okoz, legtöbbjük viszonylag veszélytelen. Így nem lenne példa nélküli, ha az újabb koronavírus is tartósan megtelepedne az emberi populációban, és nem csupán egyszeri, levonuló járványt okozna.

Az endemikus vírusok az idő jelentős részében csak szunnyadnak, kevés gazdaszervezetet fertőznek. Aztán egyszer csak hirtelen megnő az elterjedtségük, járványokat váltanak ki. Senki sem tudja biztosan, hogy ilyenkor mi változik meg a kórokozók működésében, és 

senki sem tudja, hogy melyek azok a hatások, amelyek elindítják a járványos terjedést.

A koronavírus endemikussá válásához első lépésben az kell, hogy elterjedhessen a populációban. A globális áru- és utasforgalom korában elképzelhetetlen, hogy például egy Kínában endemikussá vált vírus ne jusson el a világ minden sarkába, és ott ne fertőzzön meg tömegeket. Vagyis akkor áll fenn a veszélye a koronavírus tartós jelenlétének, ha a mostani védelmi intézkedések kudarcot vallanak.

Az is az endemikussá válást valószínűsíti, hogy a SARS-szal ellentétben itt sok az enyhe tünetekkel járó vagy teljesen tünetmentes eset. Így a vírus úgy cirkulálhat a népességben, hogy arról senkinek fogalma sincs.

A koronavírus járványról készült magyarázó videónk itt nézhető meg:

Mit kell tudni a koronavírusról?

(Borítókép: 2020. január 31-ig megerősített vuhani koronavírus fertőzések. Forrás: Wikipedia. Grafika: Aradi László / Index)