Megnyílt a világ legnagyobb levegőminőségi adatbankja

Világszerte évente 4,2 millió idő előtti halál tulajdonítható a rossz levegőminőségnek, a megbetegedések és halálesetek többsége a szegényebb országokban történik. A Világbank számításai szerint a levegőszennyezés költségei 5 billió dollárra rúgnak az egészségügy számára, illetve 225 milliárd dollár esik ki az elmaradt termelés következtében.

Gyakorlatilag sehol a világon nem szívhatunk tökéletesen tiszta levegőt. A WHO adatai szerint az emberek 92 százaléka olyan levegőt lélegzik be, amely valamilyen szempontból túllépi az egészségi határértéket. A legsúlyosabban érintettek az alacsony és a közepes jövedelmű országok lakói. A légszennyezés a 15 év alatti gyermekek fő haláloka, évente 600 ezren halnak meg a következtében.

A légszennyezés elleni harcot segítheti az a globális, valós időben frissülő adatbázis, amely az ENSZ környezetvédelmi programja, a lakókörnyezetek problémái ellen küzdő ENSZ Habitat program és egy svájci légtechnikai cég együttműködésével. Az adatbázist az Abu Dhabiban rendezett World Urban Forumon jelentették be.

Az adatbázis az egészségre különösen veszélyes, 2,5 mikronnál kisebb szemcseméretű (PM2.5) szálló por koncentrációját mutatja, a legkülönbözőbb (magán és állami) források adatai alapján. A platformra magunk is feltölthetjük saját mért adatainkat (ha rendelkezünk az ehhez szükséges berendezéssel. 

Jelenleg több mint 4000 adatszolgáltató küld rendszeresen légszennyezettségi adatokat, és 15 millió felhasználó látogatja az adatbázist. Magyarországról is számos mérőpontból származó adatok követhetők az adatbázis oldalán. Cikkünk írásakor minden helyszínen a céléréknek megfelelő volt a szennyezettség.

(UN Environment Programme)