25 millió embert védhetnének meg az Északi-tengert körülzáró gátak

Az Északi-tengert körülzáró gigantikus gátakkal venné fel a harcot a globális felmelegedés hatására emelkedő vízszinttel egy holland tudós, aki szerint az intézkedéssel 25 millió európai ember biztonságát lehetne garantálni – írja a Guardian.

Sjoerd Groeskamp, a Holland Királyi Tengerkutató Intézet oceanográfusa kutatótársával, Joakim Kjellsonnal közösen két gát építését vetette fel, melyek megoldást jelenthetnének az emelkedő tengerszintre:

• egy 475 kilométeres építmény kerülne Skócia északi része és Nyugat-Norvégia közé,
• és egy 160 kilométeres Franciaország nyugati és Anglia délnyugati része közé.

A két szakértő szerint a megoldás elsőre megvalósíthatatlannak tűnik, ám a kutatásaik alapján a gátak megépítése nemcsak gazdaságilag, hanem a kihívások méretét tekintve is kedvezőbb minden más alternatívánál – például a kontrollált migrációnál, vagy az egyes országok saját védelmi mechanizmusainál. A becsléseik szerint a két gát megépítése 250 és 500 milliárd euró közti összeget emésztene fel, ami első ránézésre rengeteg pénz, de valójában csak egy nagyon kis százaléka azon országok kombinált GDP-jének, amelyek védelméért felelnének.

Groeskamp szerint a gátépítés technikailag sem kivitelezhetetlen, mert az Északi-tenger Franciaország és Anglia között ritkán mélyebb 100 méternél. Skócia és Norvégia között átlagban 127 méter mély a víz, a norvég partoknál pedig a 320 métert is meghaladhatja a mélysége, de ez sem jelent problémát, jelenleg ugyanis több mint 500 méteres mélységben is képesek vagyunk fix platformokat építeni. A projekt más szakértők szerint is megvalósíthatónak tűnik, csak azt nehéz megmondani, hogy mennyi idő alatt.

Hannah Cloke, a Reading-i Egyetem hidrológus professzora szerint az ehhez hasonló meghökkentő ötletekre nagy szükség van, a jövő ugyanis nem tűnik túl fényesnek. Meg kell néznünk, hogy a következő két-három évtizedben mi történik, és ha drasztikusan romlik a helyzet, akkor lehet, hogy valami ilyesmit kell majd meglépnünk – vélekedett a szakember. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy nem biztos, hogy a gát a leghatékonyabb módja a pénz felhasználásának, szerinte inkább más módszereket kellene keresni, emellett pedig arra fókuszálni, hogy ne romoljon tovább a klímahelyzet, hosszútávon ugyanis így lehet garantálni az emberek biztonságát.

Azt Groeskamp és Kjellson is elismerték, hogy vannak hátulütői a gátaknak, elsősorban például az, hogy előbb-utóbb egy hatalmas, árapálytól mentes tóvá változtatnák az Északi-tengert, ami jelentősen befolyásolná annak ökoszisztémáját. Ahhoz, hogy pontosan meg lehessen állapítani a gátak költségét, ezt is muszáj lesz majd figyelembe venni, ez ugyanis a halászatra és a szállításra is komoly hatással lenne, ráadásul a jelenleg a tengerbe ömlő folyóvizet is át kéne majd juttatni valahogy a gátak túloldalára. A kutatók mindenesetre így is úgy látják, hogy ha nem teszünk semmit, annak sokkal komolyabbak lehetnek a hatásai, egy idő után pedig lehetséges, hogy tényleg csak ezzel a gáttal lehet majd megoldani a problémát.