158 év után ismerték el egy kihaltnak tekintett új-zélandi őslakos csoport létezését
Hosszas huzavona után végre sikerült létező népcsoportként elismertetnie magát az új-zélandi moriori őslakosoknak, akikről annak ellenére is hosszú ideig azt tanították az ország iskoláiban, hogy kihaltak, hogy jóval korábban érkeztek a szigetre a maoriknál – írja a Guardian.
Az általános vélekedés sokáig az volt a Chatham-szigeteken élő népcsoporttal kapcsolatban, hogy a maori hódítók kipusztították és rabszolgasorba vetették őket, amikor 1835-ben partra szálltak. A morioriokat képviselő Maui Solomon elmondta, hogy népe 600 évvel ezelőtt tudatosan döntött úgy, hogy békében fog élni, ezt pedig az invázió során sem törték meg,
de a jelek szerint ettől nem szűntek meg létezni.
Andrew Little, a tárgyalásokat vezető miniszter elmondta, hogy rengeteg mítosz és félreértés keringett a moriorikkal kapcsolatban, köztük az is, hogy egyáltalán nem is léteztek. Mint mondta, ő annak idején gyerekként azt tanulta, hogy a maorik teljesen kiirtották őket, de mint kiderült, a népcsoport nagyon is élő tagjai már 1862-ben segítséget kértek az akkori kormányzótól, hogy visszakaphassák a földjeiket.
Az első hivatalos kérvényeket 1988-ban adták be az elismerésükkel kapcsolatban, a kilencvenes években elkezdték újjáépíteni a kultúrájukat is, a 2006-os népszámláláson pedig 945-en vallották magukat a moriorik leszármazottainak. A mostani döntés értelmében végre sikerült is elérniük azt, amiért 158 éve folyamatosan küzdöttek. A megállapodás értelmében
- biztosítják az állampolgári jogaikat és a státusukat,
- visszaadják nekik a kulturális és spirituális szempontból fontos földjeiket,
- 18 millió új-zélandi dolláros, vagyis közel 3,6 milliárd forintos kártérítést is kapnak
- és hivatalosan bocsánatot kért tőlük a brit uralkodóház is.
Little szerint az új-zélandi kormány kudarcot vallott a moriorik megsegítésében, így rég ideje volt már annak, hogy kiköszörüljék a csorbát, Solomon pedig elmondta, a megállapodás végre hozott némi megnyugvást a törzsének.