Komposztáljuk a nagyit!

Az élet minden területén terjedőben vannak a kevésbé környezetterhelő alternatív megoldások, és ez alól a halál sem kivétel. Az Egyesült Államokban egyre többen érdeklődnek a konvencionális temetkezési módok (temetés, hamvasztás) helyett a komposztálás iránt, amikor a holttesteket természetes folyamatok révén a baktériumok és gombák bontják le.

A halottkomposztálást feltaláló Recompose cég most nyilvánosságra hozta a szolgáltatásuk környezetbarát voltát bizonyító tudományos adatokat. Ebben kifejtik, hogy komposztálással a temetésnél sokkal gyorsabban esnek összetevőikre a holttest komplex molekulái, 

A cég alapítója, Katrina Spade a Science-t is kiadó AAAS tudományos akadémiaként működő szervezet éves konferenciáján beszélt a terveikről. Spade szerint a komposztálás során 1,4 tonna felszabaduló szenet spórolunk meg a hagyományos temetkezési szokásokhoz képest. Nem meglepő módon a környezettudatos, klímaváltozás miatt aggódó emberek érdeklődnek leginkább a szolgáltatásuk iránt. 

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy még senkit sem komposztáltak kereskedelmi céllal a gyakorlatban, hiszen jelenleg ez a legtöbb helyen még nem legális. Elsőként Washington államban legalizálták a halottak komposztálását tavaly májusban.

Ugyanakkor az eljárást már kipróbálták hat önkéntes holttestén, akik haláluk előtt egyeztek bele a dologba. A kísérletet végző kutatók arról számoltak be, hogy a vizsgálatot jelentős emocionális stresszként élték meg.  Az előzetes vizsgálatok során megállapították, hogy a bomló emberi test hőmérséklete rövid ideig akár 55 Celsius-fokra is emelkedhet. 

A hamvasztással szemben elérhető szénemisszió-csökkentés nyilvánvalóan az égetés hiányából fakad. A hagyományos temetkezéssel összevetve pedig – bár végső soron ott is lebontásról van szó – a koporsókészítés és a temetőfenntartás környezeti költségei spórolhatók meg. A komposztáláskor ugyanis a holttestet egy egyszerű vászonzsákba csomagolják, amelyet faforgáccsal, fűvel és más növényi maradványokkal töltött, lezárt komposztálóládába fektetnek. A testet ezután lassan forgatják, hogy a mikrobák minél jobban hozzáférjenek.

Harminc nappal később a maradványokat (gyakorlatilag humuszt) átadják a rokonoknak, akik növényekre szórhatják, vagy bármi mást csinálhatnak vele. A technológia valójában nem nevezhető forradalminak. A kidolgozásában a Washingtoni Állami Egyetem talajkutatója vett részt, de nagyjából a haszonállatok testének komposztálásakor alkalmazott megoldásokat használták.

A szolgáltatás a tervek szerint 2021-től lesz elérhető, először Washington államban, majd idővel valószínűleg másutt is. Az ára a tervek szerint 5500 dollár (1,7 millió forint) lesz, ami drágább, mint a washingtoni hamvasztás, viszont olcsóbb, mint a temetés.

(BBC)