Kiborg sáskák szagolják ki a robbanószert

Ha a Tökéletes katonának és a Csillagközi inváziónak lett volna crossovere, akkor abban szerepelhettek volna azok a félig robotizált sáskák, amelyeket a Saint Louis-i Washington Egyetemen alkotta meg, méghozzá bombakeresésre.

Az amerikai sáskának elképesztően érzékeny a csápjain lévő orra (na jó, kémiai receptorai). Mindkét csápon nagyjából 50 ezért szagérzékelő idegsejt foglal helyet, amelyek, ha hozzájuk kötődik egy szagmolekula, ingerületet küldenek az idegrendszer központjaként funkcionáló dúcok némelyikébe.

A sáskák csápjainak beidegzését ellátó dúcaiba elektródákat szúrtak, és figyelték, hogy milyen idegi aktivációt okoznak bennük a csápokra permetezett különféle robbanószerszagok. A kipróbált szagok között volt a TNT, illetve annak előanyaga is, kontrollként pedig különböző egyéb anyagokat vagy csak levegőt használtak.

A kimért aktiváció alapján képesek voltak elkülöníteni a különféle vegyületek agyi hatását egymástól. Ezután apró transzmittereket szereltek a sáskák hátára, amelyek képesek voltak az elektródok által érzékelt elektromos szignálokat valós időben vezeték nélkül továbbítani egy számítógépbe. 

A kísérleti rovarok agya hét órán keresztül működött robbanószer-detektorként az elektródák beültetése után, majd végül kimerültek és elpusztultak. A sáskákra szerelt eszköz súlya alatt a rovarok nem tudtak mozogni, így a kutatóknak kellett betenni őket oda, ahol szimatolniuk kellett. Ezt úgy oldották meg, hogy egy kis távirányítású autóra helyezték őket, és azt küldték be a teszthelyiségbe.

A sáskák képesek voltak kimutatni, hogy pontosan hol a legnagyobb a robbanóanyag-koncentráció. A kutatást az amerikai haditengerészet finanszírozta, és azt remélik tőle, hogy egyszer élesben is bevethetik robbanóanyag-keresésre. Jelenleg egy sáskával 60 százalékos sikerességet értek el a robbanószer azonosításában. Ha hét rovar értékeit vetették össze, akkor ez a sikeresség felment 80 százalékra. Ugyanakkor azt még nem vizsgálták, hogy ha sok eltérő illat is jelen van a környezetben, akkor az hogyan hat a sikerességre.

(New Scientist)