Az igazi paleo étrend helyenként tele lehetett nehézfémekkel

Nagyon könnyű elhitetni az emberekkel, hogy ami “természetes” (vagy legalábbis annak hisszük), illetve ősrégi, az csak jó, csak egészséges lehet. Nos, lehet, hogy erről a mai Norvégia partjai mentén élő kőkorszaki halászok másképp vélekedtek volna, ha rájönnek az összefüggésre az őket nyomorító, higany-, ólom- és kadmiummérgezésből fakadó betegségek és az étrendjük között. Helyenként ugyanis

A környezetszennyezés nem a modern korok találmánya, bár az iparosodás előtti évezredekben az ember kisebb hatást volt képes gyakorolni a környezetre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mérgező anyagok, például nehézfémek ne lettek volna jelen a természetben, hiszen ezek természetes folyamatok révén is kimosódhattak például a kőzetekből a vízbe, majd onnan bekerülhettek a táplálékláncba.

A Norvég Sarkvidéki Egyetem régészei a Norvégia északi partvidéke mentén feltárt, 3800-6300 éves településeken talált hal- és fókacsontmaradványokat elemezték. A csontokat az ősi szeméttároló gödrökben találták, és a rajtuk látható, kés vájta sérülésekből lehet arra következtetni, hogy az emberek fogyasztották el őket (pontosabban a körülöttük lévő húst).

Az itt talált tőkehalcsontok akár a kadmium-határérték hússzorosát is tartalmazzák, és ólomból is négyszer meghaladják az egészségre már károsnak tartott koncentrációt. A kadmium főként vese-, máj- és tüdőbetegséget okoz, míg az ólom inkább az idegrendszert rombolja. A fókacsontok hasonló arányban tartalmaztak mérgező nehézfémeket, emellett magas volt a higanyszennyezettségük is.

Kérdéses azonban, hogy a kőkori norvégok (vagy akik ott éltek akkor) elég sokáig éltek-e ahhoz, hogy a szervezetben általában lassan akkumulálódó nehézfémek károsítóhatását teljes egészében érezzék.

(Science)