Ritka csontváz segíthet megérteni a neandervölgyiek temetkezési szokásait

Több mint húsz év után találtak ismét eredeti helyzetében fennmaradt neandervölgyi csontvázat az iraki Shanidar-barlangban, a lelet pedig páratlan lehetőséget biztosít a neandervölgyi emberek temetkezési szokásainak vizsgálatára – írja a Science Daily.

Az Antiquity szaklapban publikált kutatásban a szakértők a Shanidar-barlangban ötven éve vizsgálódó Ralph Solecki egykori lelőhelyét nyitották újra, hog új minták után kutassanak. Solecki annak idején tíz neandervölgyi ember csontjaira bukkant az ásatásai során, melyek egymáshoz közel voltak elhelyezve, az egyiken pedig pollenmaradványokat is fel lehetett fedezni. Az archeológus szerint ez egyértelműen bizonyította, hogy a korábban ostobának és állatiasnak hitt neandervölgyiek nemcsak eltemették a halottaikat, hanem

A dolog évtizedes vitát robbantott ki, most azonban lehetséges, hogy pont kerülhet ennek a végére a friss, Shanidar Z-nek keresztelt leletnek hála. Dr. Emma Pomeroy, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy a neandervölgyiek temetkezéséről szóló kutatások jelenleg többnyire több évtizedes maradványokból indulnak ki, ami azért is problémás, mert akkoriban jóval limitáltabbak voltak a régészeti technikák.

A most előkerült maradványok vizsgálatával a remények szerint nemcsak DNS-t tudnak majd kinyerni, hanem a korábban felmerült kérdésekre is választ lehet majd adni. Az már most kiderült, hogy a Shanidar Z több mint 70 ezer éves és valószínűleg középkorú lehetett, amikor meghalt. A csontváz úgy feküdt a sírban, mintha aludna, a fejénél pedig egy kő volt. Ez, illetve az, hogy láthatóan mélyebbre ásták a víz által kivájt rést, a kutatók szerint elég erős bizonyíték arra, hogy a testet szándékosan temették el.

Az elmúlt években több dolog is alátámasztotta azt, hogy a neandervölgyiek értelmesebbek lehettek, mint korábban hittük. Ha sikerül bebizonyítani, hogy a Shanidar-barlang a temetkezési helyük volt, az magas fokú kulturális komplexitásra utal – mondták a kutatók.