Először találtak molekuláris oxigént a Tejútrendszeren kívül

Dacára annak, hogy az oxigén a világegyetem harmadik leggyakoribb eleme a hidrogén és a hélium után, a molekuláris formájára egyáltalán nem könnyű rábukkanni a világűrben. Annyira nem, hogy egészen eddig sosem észlelték a Tejútrendszeren kívül, egy kínai kutatócsoport azonban most bizonyítékot talált arra, hogy egy másik galaxisban meglepően nagy számban lehet jelen – írja a Science News.

A The Astrophysics Journal nevű szaklapban publikált tanulmányban a kutatók a tőlünk 560 millió fényévre található Markarian 231 névre hallgató galaxist vizsgálták meg, ami a benne található kvazár miatt már eleve érdekes. Most még egy fokkal izgalmasabbá vált a csillagászok számára, a mostani kutatásban ugyanis Spanyolországban és Franciaországban található rádióteleszkópok segítségével 2,52 milliméteres hullámhosszú sugárzást mértek, ez pedig a kutatók szerint

Junzhi Wang, a kutatás vezetője elmondta, hogy ez az első alkalom, hogy molekuláris oxigénre bukkantak egy, a Tejútrendszeren kívüli galaxisban, a felfedezés azonban nem csak ezért fontos. Korábban a csillagászok a Naprendszere kívül csak az Orion-ködben és a Rho Ophiuchi-ködben észlelték a molekulát, ahol a csillagok születésekor a fagyott víz átmenetileg ki tud szabadulni, az oxigénatomok pedig molekulákká állhatnak össze.

A dolog elég ritka, az Orion-ködben például hidrogénmolekulából egymilliószor több van, a Markarian 231 azonban ezen a téren is okozott meglepetést, a kutatók szerint itt több mint százszor annyi oxigénmolekula található, mint a csillagködben.

Ez rettentően magas szám. Semmivel nem lehet megmagyarázni, hogy miért van ennyi molekuláris oxigén a galaxisban.

– mondta Gary Melnick asztrofizikus, aki nem vett részt a kutatásban, hozzátéve, hogy szerinte a kutatóknak egy másik hullámhosszt is kéne keresniük a molekulából, hogy megerősíthessék, tényleg oxigénről van szó.

Ez persze nem egyszerű feladat, ugyanis számos más molekulának is ugyanekkora a hullámhossza, a kutatócsoport pedig a mostani eredményig is úgy jutott el, hogy végigmentek ezeken, és egyesével kizártak mindent, amit még sosem észleltek a világűrben. Emiatt az egész elég furcsának tűnhet, azonban a nagy mennyiségű oxigénmolekulára létezik logikus magyarázat.

A Markarian 231 százszor gyorsabban termeli a csillagokat, mint a Tejútrendszer, és évente 700 Napnyi gázt termel, így nincs kizárva, hogy itt az Orion-ködben is észlelt oxigénképződés élénkebb formája zajlik. Az oxigén aztán katalizátorként is hathat: az általa kibocsátott sugárzás segít lehűteni a gázt, ami még több csillag kialakulásához vezet.