A türkiz killi lehet az örök ifjúság forrása
További Tech-Tudomány cikkek
- Mozgásban a kontinensek, megszűnhet létezni a Földközi-tenger
- Néma és megütött dob egyszerre az új mechanikus qubit
- Rongyként nyújtható és csavarható az LG új kijelzője
- Az élet keresése közben végezhetett a marslakókkal az amerikai szonda
- Itt a nagy dobás a 4iG-től: műholdakat állítanak Föld körüli pályára
A cím kissé túlzottan optimista, mindenesetre az igaz, hogy erről az Afrikában élő halról a Stanford Egyetem kutatói felfedezték, hogy rendkívül különös módon képes megállítani a fejlődését. Vagyis befolyásolni tudja az öregedését, és ez a mechanizmus a jövőben az emberi öregedés “kezelésében” is szerepet kaphat. Sok kutató ugyanis egyre inkább betegségként kezeli az idősödést, aminek
gyógyítása - legalábbis koncepció szintjén - nem elképzelhetetlen.
Bizonyos állatok, így a türkiz killi is képesek embrióként “szándékosan” megállni a fejlődésben, és egy fajta kómába esni, vélhetően a kedvezőtlen környezeti viszonyokat igyekeznek ily módon kibekkelni (ez a diapauza). Így gyakorlatilag megállítják a saját szempontjukból az időt, és kivárják, míg jobbra fordulnak körülmények - például újra vízzel telik meg az időszakos tavacska, vagy változik a hőmérséklet.
A türkiz killi embriói hónapokra, sőt évekre fel tudják függeszteni a fejlődésüket, és szó szerint úgy maradnak. Ez azért is elképesztő, mert az önként vállalt életszünet hosszabb lehet, mint a kifejlett halak féléves élettartama. A stanfordi kutatók a Guardiannek nyilatkozva kifejtették, hogy valószínűleg az aszályok elleni védekezésként fejlődött ki ez a képesség az evolúció során.
Maga a jelenség ismert volt, de a mechanizmusát rejtély övezte.
A Science-ben megjelent tanulmány azonban számos részletét feltárta a “felfüggesztett élet” folyamatának, ahogy ezt a kutatók nevezik. A nyugalomba vonulás kezdetén a sejtosztódásért és a szervfejlődésért felelős gének gyakorlatilag kikapcsolódnak, eközben pedig az izmok fenntartását és az anyagcserét irányító gének aktivitása is drasztikusan csökken.
A diapauza beindulásában valószínűleg a CBX7 fehérje termelésének fokozódása játszik kulcsszerepet. E fehérje a DNS-t borító hisztonokhoz kötődik, és ezzel számos gén aktivitását befolyásolja.
Vajon mindez elvezethet-e egyszer oda, hogy képesek leszünk megállítani az emberek öregedését? A kutatók szerint az öregedés elleni terápiák megalkotásához először meg kellene értenünk, hogy a sejtekben hogyan halmozódnak fel azok a sérülések, salakanyagok az évek során, amelyeket az öregedés legfőbb okának sejtenek.
Ugyanakkor nem zárják ki, hogy az efféle diapauzamechanizmusok is szerepet kapnak majd a jövő orvoslásában. Bár ott van az az apró probléma, hogy a halembriók, miközben megállnak az öregedésben, a létet is felfüggesztik, és kataton állapotban pihennek. Nem arról van tehát szó, hogy a kishal boldogan úszkál, és fiatal marad, ameddig csak akar.