Fél évszázad után megoldódott a rejtély: mégse találtak plafonon járó dinoszauruszt
További Tech-Tudomány cikkek
- Rongyként nyújtható és csavarható az LG új kijelzője
- Az élet keresése közben végezhetett a marslakókkal az amerikai szonda
- Itt a nagy dobás a 4iG-től: műholdakat állítanak Föld körüli pályára
- Minden eddiginél furább hibrid szörnyeteggel rukkolhat elő az Apple
- Hamarosan képtelenek leszünk kiszolgálni az adatközpontok energiaigényét
1954-ben izgalmas, ám egyben meglehetősen zavarba ejtő őslénytani leletet találtak az ausztráliai Mount Morgan városánál, egy barlangban: dinoszauruszlábnyomokat, de a plafonon. Bár már akkor is valószínűtlennek tűnt, hogy egy fejjel lefelé, a barlang plafonjáról lelógva járkáló dinoszaurusz nyomait fedezték volna fel, észszerűbb magyarázat híján több évtizedes bizonytalanság lengte körül a leletet. A rejtély azonban most megoldódott – írja a BGR.
A rejtélyt megoldó Anthony Romiliónak, a Queensland Egyetem kutatójának nem volt könnyű dolga, mert a barlang már egy évtizede le van zárva, a korabeli nyilvános fotókon pedig nem látszik minden nyom. Nagy segítségére volt azonban, hogy az eredeti felfedezést jegyző tudósok gyerekei a rendelkezésére tudtak bocsátani rengeteg feljegyzést, fotókat, sőt még egy gipszmodellt is a szüleik dokumentációjából. Ezek alapján sikerült rekonstruálni a történteket.
A megoldás a korábban felmerülő lehetőségekhez képes elég prózai: a dinó nem a plafonon, hanem egy ősi tó üledékében hagyta a nyomokat, amelyeket aztán homok fedett be. A puhább üledékréteg idővel elkopott, de a keményebb homokkő megőrizte a nyomokat az utókornak. Később ebből a rétegből alakult ki a barlang mennyezete.
A bő fél évszázados lelet azonban egy másik rejtélyt is tartogatott. A nyomokat ugyanis a korabeli feltételezések szerint egy theropoda, azaz két lábon járó ragadozó dinoszaurusz hagyta, az elrendezésük azonban egy négy lábon járó állatra engedett következtetni. De miért járt volna négy lábon egy kétlábú dinoszaurusz?
Semmiért, ugyanis mint kiderült, valójában kettő két lábon járó példány félrevezető elrendezésű nyomai tréfálták meg a korabeli tudósokat. Az is kiderült, hogy a dinók még csak nem is theropodák voltak, hanem növényevők, amire a szétálló lábujjakból, illetve a közepesen hosszú középső lábujjból lehetett következtetni.
Romilio a gipszlenyomat alapján még egy körbeforgatható 3d modellt is készített, ezzel ezen az oldalon lehet játszadozni. Az eredményeiről a Historical Biology szaklapban megjelent tanulmányban számolt be.