Hugó
-6 °C
10 °C
Index - In English In English Eng

A Föld sokkal gyorsabban létrejött, mint gondoltuk

shutterstock 155181773
2020.02.23. 07:27 Módosítva: 2020.02.23. 12:51

Bolygónk születésének kezdeti fázisa, az úgynevezett proto-Föld mindössze 5 millió év alatt létrejött – állapította meg a Koppenhágai Egyetem kutatóinak Science Advances szaklapban megjelent tanulmánya. Ez az 5 millió év emberi ésszel soknak tűnik, de csillagászati mércével elképesztően gyors: ha a Naprendszer eddigi létezésének 4,6 milliárd évét egy 24 órás napnak tekintjük, az új eredmény alapján a proto-Föld létrejöttéhez mindössze másfél percre volt szükség. Az eddigi elképzelés szerint ugyanez akár 5-15 percig is eltartott volna – írja a Phys.org.

A jelentős különbség oka, hogy a ma bevett elmélet szerint a proto-Föld – minden más bolygó kialakulásának kezdeti fázisához hasonlóan – egyre nagyobb és nagyobb égi objektumok véletlenszerű ütközésével alakult ki, ami több tízmillió évig is eltartana. Az új eredmény által támogatott alternatív elképzelés szerint azonban a bolygók a kozmikus por felhalmozódásával jönnek létre, azaz nem több körben, nagyobb objektumokból, hanem egyetlen felvonásban, apró objektumok összeállásával.

Az új eredményeket vasizotópok minden eddiginél pontosabb mérése tette lehetővé. A kutatók különféle meteoritok vasának izotópos összetételét vizsgálták, és egyetlen meteorittípusban találtak a földihez hasonló összetételt: a CI szenes kondritokban. Az ezekből származó kozmikus por hasonlít leginkább arra, amelyből a Naprendszer születésének hajnalán a Nap körül létrejött akkréciós korong állt. Ebből a korong alakba rendeződött, gázokkal keveredett porból születtek aztán az elképzelés szerint a bolygók. Ez a folyamat tarthatott 5 millió évig, és a tanulmány szerzői szerint a Föld magja már ebben a fázisban létrejöhetett, eltávolítva az addig felhalmozódott vasat a köpenyből.

Azt már eddig is tudtuk, hogy a Föld létrejöttében szerepet játszott vas izotópos összetétele a folyamat elején eltérő volt, valószínűleg a fiatal Nap nagy hője miatt. Ahogy a Naprendszer az első néhány százezer éve után némileg hűvösebb hely lett, a távolabbról érkezett CI por a proto-Földet elérve felhalmozódott a köpenyben, felülírva az ottani vas izotópos összetételét. Ezt viszont csak úgy tehette meg, ha addig a korábbi fázisból származó vas már mind távozott a magba. Mindez azért fontos, mert ha a Föld a korábbi elképzelésnek megfelelő véletlenszerű ütközések által jött volna létre, a bolygónk vasának összetétele nemcsak egyetlen fajta meteoritéhoz lenne hasonló, hanem egy többféle vasizotópból álló keverék lenne. Az, hogy nem ez a helyzet, szintén arra utal, hogy az újabb bolygóképződési elmélet lehet helytálló.

Mindez a saját bolygónk történetének pontosabb megismerésén túl azért is érdekes, mert a kutatók szerint ugyanez a gyors bolygóképződési folyamat az univerzumban máshol is végbe mehet.

Ha megértjük ezeket a mechanizmusokat a saját csillagrendszerünkben, talán a galaxis más bolygórendszereivel kapcsolatban is levonhatunk hasonló következtetéseket. Többek között arról is, hogy mikor és milyen gyakran jelenik meg a víz

– mondta Martin Bizzarro, a tanulmány társszerzője, hozzátéve, hogy ha a gyors bolygóképződésről szóló elmélet helytállónak bizonyul, a víz valószínűleg csak egy földszerű bolygó születésének mellékterméke. Ha így lenne, az azt jelentené, hogy az eddig gondoltnál nagyobb valószínűséggel találhatók meg az élethez szükséges összetevők máshol is az univerzumban.