Taksony
-2 °C
3 °C

Nem tesz jobbat a klímának, ha szén helyett fával fűtünk

2020.03.03. 12:17

Csak trükközés fára cserélni a szenet a kazánokban - figyelmeztet az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC. A közlemény szerint 

az, hogy fával fűtünk, biomasszával működő erőművekben termelünk áramot – a jelenlegi európai szabályozás szerint ez megfelel a klímavédelmi céloknak, viszont különösen a fapellet égetésével egységnyi elektromos áram előállítása több szén-dioxid kibocsátásával jár, mintha az erőmű szénnel működne. 

A tudományos tények és a környezetvédelmi, klímaügyi szakpolitikák között eltérések figyelhetőek meg. Abban a kutatók is egyetértenek a szabályozással, hogy a klímavédelem érdekében be kell fejezni a szén és más fosszilis energiahordozók felhasználását.

Viszont arra is figyelmeztetnek, hogy ha a szenet nagy tételben az erdőkből kitermelt fára, biomasszára cseréljük, azzal az esetek többségében csak felgyorsul a klímaváltozás. 

A fa és biomassza égetése nem is annyira karbonsemleges? 

Amikor a faanyagot, a biomasszát elégetjük, a benne kötött szén CO2 formájában nagyon hamar a légkörbe kerül, ám az újonnan ültetett fák csak évtizedek alatt nyelik vissza az üvegházhatású gázt - magyarázza Michael Norton fizikai kémikus, az EASAC környezetvédelmi programjának igazgatója, hogy miért is rosszabb megoldás a fa vagy biomassza égetése. 

Jelenleg az üvegházgáz-kibocsátási kereskedelmi rendszer a biomassza felhasználásával történő kibocsátást nullaként könyveli el. Ennek Norton szerint a 2009-es években még volt létjogosultsága, mert  a globális felmelegedés kezelése még nem számított annyira sürgősnek. Mivel a biomassza megújuló energiahordozónak számít, több EU-tagállamban is támogatás jár a felhasználásért, ezért számos hőerőműben ezzel váltják ki a szenet. Az importfa az az Egyesült Államokból és Kanadából érkezik, így a szén-dioxid-kibocsátását tovább fokozza a több száz vagy ezer kilométerre történő szállítás.

Kulcskérdés az is, hogy  a fapellet égetésével kibocsátott CO2-t mennyi idő múlva tudják megkötni az erdők.

Ez fafajtól függően 50-100 év.

Az EASAC szakértői szerint a maximálisan megengedhető újramegkötési időszakot új szempontként be kellene sorolni a fenntarthatósági kritériumok közé, úgy, hogy azok megfeleljenek a Párizsi Megállapodásban vállalt klímavédelmi céloknak.

A szakértők szerint a félrevezető CO2-elszámolási szabályok lehetővé teszik, hogy egyes országok csak papíron csökkentsék a kibocsátást, és a  területükön működő hőerőművek szén helyett  nem elszámolandó importfát, biomasszát alkalmaznak, amivel jól járnak a a döntéshozók, az erdőgazdálkodók és az energiacégek

Egyedül az éghajlat nem jár jól vele. 

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.