Hogy néz ki a gyakorlatban a karantén?

Március elejére Magyarországra is begyűrűzött a koronavírus, a cikk írásakor már hét fertőzöttet azonosítottak, és még többen kerültek karanténba. Olaszországban pedig a kormány gigantikus, 16 millió embert érintő karantént húz fel Lombardiában. Na de mi is az a karantén? Az elmúlt hetekben annyiszor hallani nap mint nap, hogy kinek mikor, hová, mennyi időre kell karanténba vonulnia, hogy érdemes végigvenni, ez a járványügyi intézkedés pontosan mit is jelent és mivel jár.

Egyáltalán mi az a karantén?

Nincs ilyen elnevezésű jogi kategória: a járványügyi intézkedésekről rendelkező egészségügyi törvényben konkrétan nem szerepel az a szó, hogy karantén. Ezért aztán több mindent is szokás érteni alatta. Általánosságban a karantén a járványok terjedésének megakadályozására bevetett hatósági eszköz, amelynek az a célja, hogy elkülönítse a fertőzött vagy fertőzésgyanús embereket az egészségesektől. Évszázadok óta bevett járványkezelési módszer, amire a neve is utal: az olasz quaranta giorni, azaz negyven nap kifejezésből származik, mert a pestistől rettegő 15. századi velenceiek csak ennyi várakozási idő után engedték be a városba a távolról érkező hajókat és utazókat.

Oké, akkor úgy kérdezem, hogy mi mindent jelenthet a karantén?

Többféle járványügyi intézkedés létezik, még ha ezek általában össze is keverednek a mindennapos szóhasználatban. Jogi értelemben – a vonatkozó törvény és rendelet alapján – meg lehet különböztetni a járványügyi elkülönítést, megfigyelést és zárlatot.

• Az elkülönítés az igazoltan fertőzöttek (egyéni vagy csoportos) izolációja, a koronavírus esetében kórházban.
• Megfigyelés alá azt helyezik, aki igazolt vagy valószínűsíthető fertőzöttel szorosan érintkezett (azaz úgynevezett kontaktszemély), így ő maga is fertőzött lehet, csak a lappangási idő miatt még tünetmentes. Ez az a 14 napos időszak, amelyről a koronavírus kapcsán a legtöbbet hallani.
• Ennek szigorúbb formája a zárlat, amely csak az erre kijelölt helyen hajtható végre.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) koronavírussal kapcsolatos legfrissebb eljárásrendje alapján érződik némi fogalmi bizonytalanság, mert itt azt írják, a járványügyi megfigyelés csak otthoni elkülönítést igényel, míg a zárlat kórházit, és csak ez utóbbit hívják karanténnak. Ugyanakkor mindkettőt csak azoknál tartják szükségesnek, akik szoros kapcsolatba kerültek fertőzöttel és még tünetmentesek. Aki csak kockázatos területen (például Észak-Olaszországban) járt, annál az úgynevezett járványügyi megfigyelést sem tartják indokoltnak, elég, ha saját magát figyeli.

Akinél viszont már tünetek is jelentkeznek, és akár szoros kapcsolata volt fertőzöttel (azaz megfigyelés/zárlat alatt állt), akár kockázatos helyen járt (azaz csak magát kellett figyelnie), onnantól gyanúsnak minősül, és kórházi elkülönítés vár rá.

A kormányzati koronavírusos tájékoztató honlap szerint jelenleg 67 fő van karanténban Magyarországon, nyilván ebben sincs benne az, aki otthon vészeli át a lappangási időt - például az Index Észak-Olaszországból hazatért tudósítói –, csak azok, akiket az erre kijelölt helyen figyelnek meg.

A hétköznapi szóhasználatban a karantént ennél jóval tágabb értelemben használjuk. Gyakran előfordul például a otthoni karantén kifejezés, amely az NNK eljárásrendje alapján – ha szó szerint vesszük – értelmezhetetlen kategória. Ez alapján leginkább a járványügyi megfigyelés alatt állókra lehet érteni, a köznyelvben viszont arra is szokás használni, aki a hazaérkezése után otthon húzza ki a lappangási idő végéig. Müller Cecília országos tisztifőorvos erről egyébként azt mondta, jelenleg nincs otthoni karantén Magyarországon, csak önként vállalt. (Frissítés: cikkünk megjelenése után néhány nappal, március 11-én a kormány vészhelyzetet rendelt el Magyarországon, ennek részeként bevezetik az otthoni karantént, amelynek a betartását a rendőrség is ellenőrizni fogja.)

Karanténnak szokás nevezni azt is, amikor egy egész várost vagy egy nagyobb földrajzi területet zárnak le a hatóságok, ahogy az több kínai nagyváros vagy egy 16 millió embert érintő észak-olasz terület esetében is történt.

Ha kórházi karanténba visznek, ez pontosan hol lehet?

Budapesten egyelőre a Dél-Pesti Centrumkórház Szent László telephelyén vizsgálják a koronavírusos eseteket, de a harmadikként azonosított magyarországi fertőzött, egy Debrecenben élő brit férfi például a helyi Kenézy Gyula Kórházban van.

Müller Cecília országos tisztifőorvos azt mondta, az egyéni (egyágyas) és a kohorsz izolációra (az igazoltan azonos kórokozóval fertőzött betegek egy kórteremben történő elhelyezésére) bőségesen van hely a Dél-Pesti Centrumkórházban, de ha még többre lenne szükség, bekapcsolható a rendszerbe a többi budapesti és vidéki kórház is. Az NNK szóhasználata szerinti karanténra (tehát a betegnek még nem minősülő, de beteggel szoros kapcsolatba lépett személyek elkülönítésére) nem kórházi helyeket szánnak, hanem erre kijelölt, motelszerű épületekben oldanák ezt meg.

Kötelező engedelmeskednem, ha azt mondják, hogy karanténba kell vonulnom?

Igen, minden járványügyi intézkedést kötelező végrehajtani. Nemcsak a beleegyezésünkre nincs szükség, hogy karantén alá helyezzenek, de erre kényszeríthetők is vagyunk, ha a karantén elrendelője indokoltnak látja ezt. (A 18. kerületben egy fertőzésgyanús férfi például önkényesen elhagyta az izolációt, amíg a hozzá kihívott mentőkre várt, ezért a rendelő értesítette is a rendőrséget. Később kiderült, hogy a várakozást megunva maga ment el a Szent László kórházba.) Nincs kivétel: aki fertőzésre utaló tüneteket produkál és/vagy olyan helyen járt, ahol járvány van, illetve fertőzöttel érintkezett, utasíthatják, hogy vonuljon karanténba. Ez adott esetben gyerekekre is vonatkozik, akár szülői beleegyezés nélkül is. A teljes körű tájékoztatáshoz ugyanakkor minden karantén alá helyezettnek joga van.

Mit kényszeríthet még rám az állam járvány idején?

Elsősorban a szűrővizsgálatot, például a reptereken vagy más határátkelőkön, illetve szükség esetén a mintavételt a fertőzöttséget tesztelő laborvizsgálathoz.

Na és mi van akkor, ha engem karanténba visznek, a gyerek meg otthon vár?

Ha a szülők karanténba kerülnek, akkor ők maguk intézhetik el, hogy legyen, aki vigyáz a gyerekükre. Ez a gyakorlatban a telefonálást jelenti, de hivatalos jogi útja is van, ha szükséges: a gyámhivatalnál kérelmezhető a családba fogadás, azaz hogy a szülő egészségi állapota miatt a gyereket egy általa megnevezett család átmenetileg befogadja. Ha nincs olyan rokon vagy barát, aki szóba jönne, a gyámhatóság segít az ideiglenes elhelyezésben.

Ha olyasvalaki kerül karanténba, aki idős vagy beteg rokonáról gondoskodik, az önkormányzat fog segíteni az illető ellátásában.

És ha a gyerekemet akarják karanténba zárni, bemehetek vele saját felelősségre?

Bármilyen durván is hangzik ez, de nem. Egyrészt a járvány megfékezése ilyenkor minden más érdeket felülír, másrészt a szülő még önkéntes bevonulással is egy rászorulótól venné el ezzel a férőhelyet – ami a járvány eszkalálódásával amúgy is egyre szűkösebb lehet.

Frissítés: Látogatásra azonban van lehetőség. Egy olvasónk érdeklődésére az NNK Járványügyi és Infekciókontroll Főosztálya az alábbiakat írta: "Abban az esetben, ha egy gyermek új koronavírus megbetegedés gyanúja kapcsán kórházi elkülönítésre szorul, a szülő – a kórház által számára biztosított egyéni védőeszköz használata mellett – látogathatja gyermekét. A látogatás gyakoriságát és időtartamát az intézmény határozza meg, a gyermek állapotától függően."

Az NNK eljárásrendje ugyanerről ezt írja: "A beteg csak a legindokoltabb esetben és korlátozott módon látogatható (pl. beteg gyermeket szülei), az intézmény eseti elbírálása alapján. A látogatók előzetes, regisztráció és megfelelő felkészítés után léphetnek a kórterembe. A felkészítés során a látogatókat meg kell tanítani a védőeszközök megfelelő használatára és a helyes kézfertőtlenítési gyakorlatra. A védőeszköz-használatot ellenőrizni kell. Monitorozni kell, hogy a betegnél történt legutóbbi látogatást követő 14 napon belül a látogatónál kialakult-e az új koronavírus megbetegedésre jellemző tünet."

A karanténba került gyerekek és szüleik kapcsolattartásának nehézségeit a gyakorlatban is megmutatta azoknak a diáklányoknak az esete, akiket Milánóból hazatérve különítettek el, és a szülők csak az ablakon keresztül, egy függőfolyosóról láthatták őket.

Mennyi ideig tarthatnak bent?

A már megbetegedettek elkülönítése értelemszerűen a gyógyulásukig tart. A potenciális fertőzötteket a lehetséges lappangási idő alatt tartják megfigyelés alatt, a mostani koronavírus-járvány esetén ez az a bizonyos, sokat emlegetett 14 nap. (A lappangási idő lejárta után a törvény szerint 48 órán belül kell megszüntetni a megfigyelést, ha sikerült kizárni a fertőzés veszélyét.) Ha egy egész épületet, területet vonnak zárlat alá, az egészen addig eltarthat, amíg ezt a hatóság indokoltnak tartja.

Tényleg, ki rendelhet el karantént?

Egy-egy konkrét személy esetében az orvos is dönthet így, szélesebb körre vonatkozó intézkedéseket az országos tisztifőorvos, illetve helyi szinten a kormányhivatalok rendelhetnek el.

Ha egy egész várost helyeznek karantén alá, az a gyakorlatban mégis hogy néz ki?

Amikor egy épületet, várost vagy nagyobb területet karantén alá vonnak, teljesen elzárják a külvilágtól, azaz onnantól a karantén végéig se ki, se be nem lehet jutni. Az utazás mellett beszüntetik az áruforgalmat is, sőt a karanténon belül is korlátozhatják a szabad mozgást (bár ez nem szükségszerű). Ez történt Vuhanban és több más kínai nagyvárosban, illetve Észak-Olaszországban is.

Magyarországon egyelőre nincs szükség ilyen karanténra, és bízunk benne, hogy nem is lesz, de ha a járvány eszkalálódna, és mégis bevezetnének ilyet, azt majd ezen a hivatalos térképen is jelölni fogják.

Hogy jutok így ételhez-italhoz, ha sehova nem mehetek?

Az alapvető ellátást természetesen karantén idején is biztosítani kell. Hogy ez pontosan mit jelent, az függ a karantén típusától is. Kórházi karantén esetében a kórháznak kötelessége gondoskodni az élelmiszer-ellátásról, és például pizsamát is adnak.

Nagyobb területek, városok lezárása esetén az államnak kell gondoskodnia arról, hogy biztosítva legyen az ottragadtak ellátása. Ebben az esetben nem indokolatlan néhány hétre előre feltölteni a kamrát, elsősorban nem is azért, mert kiürülnének a boltok, hanem hogy ne kelljen a magasabb fertőzésveszély idején tömegbe menni bevásárolni.

Ha karanténba kényszerülök, meg se látogathat a családom?

Alapvetően nem, hiszen épp az a karantén lényege, hogy a fertőzötteket elkülönítse, és mások ne kerülhessenek kapcsolatba a vírussal. Ha nem a szűk értelemben vett karanténról, hanem az otthon átvészelt lappangási időről van szó, akkor más a helyzet, de a közvetlen kontaktus ebben az esetben sem ajánlott. Nyilván akkor is más lenne a helyzet, ha nagyobb területet zárnának le, és a karanténon belül rekedt családtagok szabadon utazhatnának egymáshoz.

De csetelni azért csak szabad a kórházban is, ugye? Úgy maximum számítógépes vírust tudok átadni.

Persze, akár interneten, akár telefonon keresztül ugyanúgy lehet kapcsolatot tartani, mintha mi sem történt volna.

Nem fognak megbélyegezni, ha karanténba kerülök, és majd rólam szólnak a hírek, velem van tele a sajtó?

Maga a kórház vagy a hatóságok nem adhatják ki se a karanténba zártak nevét, se semmilyen más személyes adatukat, mert az, hogy valaki fertőzött, különleges személyes adatnak minősül, és erősen védett. A sajtónak sem érdeke, hogy fertőzöttek neveivel dobálózzon, hiszen közérdeklődésre nem ez tart számot, hanem maga az a tény, ha újabb fertőzött vagy fertőzésgyanús eseteket találnak, illetve ha az érintettek potenciálisan másokat is megfertőzhettek.

Ettől még persze az ember szűkebb környezetében járhat némi előítélettel, ha kiderül róla, hogy két hétig megfigyelés alatt állt – de a karanténnak a nyilvánvaló közegészségügyi vonatkozása mellett jobb esetben az is a haszna, hogy segít megbizonyosodni arról, ha valaki nem fertőzött, így másokra sem jelent veszélyt.

És nekem is titokban kell tartanom, ha karanténba kerültem?

Nem, maga az érintett azt és azzal közöl erről, amit és akivel csak kedve tartja. Mivel a karantén se a szólás-, se a véleményszabadságot nem korlátozhatja, nyugodtan lehet blogot vezetni vagy akár szelfizni is a karanténból, ha valakinek erre van ingere, de akár azt is ki lehet írni a Facebookra, ha úgy gondolja, rosszul bánnak önnel a kórházban. Ezzel persze csak óvatosan, mert a pánikkeltést célszerű elkerülni. Álhíreket pedig természetesen tilos terjeszteni.

Mit fog szólni a főnököm, hogy a karantén miatt nem tudok dolgozni? Nem fognak kirúgni, amiért két hétig nem járok be?

Nem. Sőt, az éves szabadságkeret sem fog emiatt megcsappanni. Aki orvos által elrendelt karanténba kerül, az akkor is keresőképtelennek minősül, ha egyébként az állapota végig jó, ezért táppénz jár neki. Persze ha megoldható a távmunka, akkor karanténból is lehet dolgozni.

Van-e egyáltalán értelme a karanténnak, vagy többet árt, mit amennyit használ?

Az egyéninek mindenképpen van, hiszen ez a leghatékonyabb eszköz arra, hogy megakadályozzuk a járvány továbbgyűrűzését. Az már nehezebb kérdés, hogy a tömeges karantén mennyire hatékony, mert erre elég kevés a bizonyíték.

Kínában például a koronavírus miatt különböző nagyvárosok lezárásával összesen több mint 56 millió embert helyeztek karanténba. Egyrészt egy ekkora lezárást már logisztikailag is nagyon nehéz betartatni, és megakadályozni az esetleges szökési kísérleteket. Egy ilyen kiterjedt karantén az ellátórendszert is megterheli, akadozhat a betegek ellátása (pláne azoké, akik nem koronavírusosak), elapadhatnak az árukészletek. Mindez az állam iránti bizalom megingását is kiválthatja, ami egy járvánnyal járó válsághelyzetben különösen szerencsétlen.

Másrészt amíg a fertőzöttek, illetve a fertőzésgyanús emberek elkülönítése segít a terjedés lassításában, vagy feltartóztatásában, addig az ilyen nagyobb kiterjedésű karanténokba válogatás nélkül zárják be a fertőzött és (még) egészséges embereket. Utóbbiak így nagyobb eséllyel válnak szintén fertőzötté, még tovább súlyosbítva a problémát. (A szökési kísérletek se abból adódnak, hogy a betegek minél több mindenkit akarnának megfertőzni, hanem hogy a még nem fertőzöttek félnek, hogy a betegekkel összezárva ők is megbetegszenek.)

Valami ilyesmit mutattak be élőben a Diamond Princess óceánjáró kapcsán a japán hatóságok, amikor 3700 embert helyeztek karanténba a hajó fedélzetén, ahol aztán a vírus futótűzként terjedhetett az összezsúfolt emberek között – hogy aztán az épp tünetmentes, de ettől még potenciálisan fertőző embereket a karantén feloldásával visszaeresszék a társadalomba. Japán később el is ismerte, hogy hibáztak. (A hajón egyébként a személyzet egy magyar tagja is megfertőződött.)

A cikkhez a szövegben jelölt forrásokon túl a TASZ karanténos jogi túlélőkészletét is felhasználtuk.

(Borítókép:  Egy karantén alá helyezett épület ablakából néz ki egy maszkot viselő férfi Szentpéterváron 2020. március 5-én. Fotó:  Valya Egorshin/NurPhoto / Getty Images Hungary)