Buda, Richárd
-3 °C
15 °C
Index - In English In English Eng

Az arcunk fogdosása belénk van kódolva

shutterstock 636332456
2020.03.11. 12:14

A kutyák és a macskák rendszeresen piszkálják az arcukat, meg a mókusok, de ami ennél is fontosabb, az embereknél már a magzati korban, az anyaméhben elkezdődik az arcfogdosás. Ez jól mutatja, micsoda nehézséggel kell szembenézni mindenkinek, amikor a járványügyi szakértők azt mondják, hogy felejtsük el ezt a szokást.

Világos a helyzet: a kezünk sok koszos tárgyhoz és más emberekhez is viszonylag gyakran hozzáér, és ha azután a szemünk vagy a szánk közelét is fogdossuk, jelentősen megnő a veszélye, hogy koronavírust vagy más fertőzést juttatunk a szervezetünkbe. Egyértelmű, hogy érdemes leszokni erről a mozdulatról.

Több tanulmány született arról, hogy felnőtteken megfigyelték, milyen gyakran piszkálják az arcukat. Ezek közt a legizgalmasabbat orvostanhallgatókon végezték el, akik az előadásokon óránként 23-szor értek az arcukhoz. Nekik aztán tényleg tudniuk kéne, hogy ez mennyire nem higiénikus.

Viszont azt is tudjuk, hogy az emberek már az anyaméhben is az arcukat fogdossák. Tudósok három hónapon át nyomon követtek tizenöt terhes nőt, és az ultrahangos vizsgálatok kiderítették, hogy a magzatok sokkal gyakrabban nyúlnak a bal kezükkel az arcukhoz, amikor az anyukájukat stressz gyötri.

Egy másik tanulmányban a dohányos anyukák magzatainál figyelték meg az átlagosnál gyakoribb arcérintést, bár ez esetben statisztikailag elenyésző volt a különbség a nem dohányzó anyukákhoz képest.

Valószínűleg a stressz a kulcs

A stresszhez kapcsolódó arcérintést felnőtteken is megfigyelték. Német kutatók tíz fiatal felnőtt agyi aktivitását vizsgálták memóriatesztek közben, és időnként váratlan és erős hanghatásokkal zavarták meg őket. A műszerek is kimutatták az agy reakcióját, és többen az orrukhoz, állukhoz vagy az arcukhoz nyúltak ebben a stresszes állapotban, ami a tudósok szerint arra utal, hogy az érzések kontrollálásában lehet szerepe a mozdulatnak.

Vannak még vitatott tanulmányok arról, hogy az emberek egy kézfogás után hajlamosak az orruk közelébe emelni a kezüket, talán hogy ellenőrizzék a másik ember szagát, és azt is kutatták, hogy az emberszabásúak hajlamosabbak az arcukat érinteni, mint a majmok, de ez sem teljesen egyértelmű, vannak ezzel ellentétes megfigyelések is.

A magzatoknál és a csecsemőknél a táplálkozásához is köze lehet annak, hogy gyakran az arcukhoz emelik a kezüket - időben be kell gyakorolniuk a kéz és az arc koordinációját, hogy éles helyzetben már gördülékenyen menjen a táplálék szájba helyezése.

(Wired)