Az egész világon fertőtlenítik az utcákat. Pedig sok értelme nincs

Szerte a világból érkeznek képek arról, ahogy védőruhás járványügyi munkások  fertőtlenítőszert fecskendeznek szét az utcákon. Hatalmas fegyvernek látszó permetezőkből ködöt bocsátanak ki, máshol ugyanezt hóágyúra emlékeztető, vagy tűzoltóautók vízágyújából átalakított berendezések végzik. Kínában robotot fejlesztettek ki ugyanerre a célra.

Dél-Koreában az utcai fertőtlenítésből politikai kampányeszköz lett, a politikusok egymás után jelentkeznek önkéntesen, hogy segédkeznek a közterületek permetezésében. Így tett Hwang Kyo-ahn, az Egyesült Jövő Párt elnöke is, aki a Szöulhoz tartozó Dzsongno kerületben permetezett, mivel ott indul a választásokon. A rendszeres permetezések közepette szakít időt a választókkal is beszélni.

Hwang korábban miniszterelnök is volt. Legfőbb riválisa, az ugyancsak exminiszterelnök Lee Nak-yon, szintén permetezi az utcákat, de ő kifejezetten a gyerekek és az idősek által gyakran látogatott helyszíneken dolgozik. Rajtuk kívül még vagy tucatnyi ismert koreai politikus vett védőmaszkot, és kezdett fertőtlenítésbe - legalábbis arra az időre, míg a kamerák működtek.

Az intézkedés mindenképpen látványos, jól be lehet mutatni a sajtóban, és a hatóságok, illetve a politikusok hatékony védekezőmunkáját sejteti az aggódó lakosokban. Ugyanakkor a hatékonysága erősen megkérdőjelezhető.

A fertőtlenítőszer permetezésének kevés hatása van, nem a fertőzéssel szennyezett területeket célozza specifikusan, sőt az aeroszol létrehozása révén még elő is segítheti a vírus terjedését. Ezért ezt [az eljárást] nem ajánlott a karantén-előírásokba foglalni

- mondta el Jung Eun-kyeong, a koreai Betegségmegelőző és -ellenőrző Központ igazgatója. Ennek ellenére az efféle fertőtlenítési próbálkozások teljesen általánosan a járvány által érintett országokban. Kínában még drónokra is szereltek permetezőberendezést, és azzal repülnek végig az utcák felett.

A Kína középső részén lévő Csungking városában (és több más helyen is) fertőtlenítőfolyosókat állítottak munkába a gyárak bejáratánál. Ezek hasonlóképpen működnek, mint a nyári frissítő ködkapuk: fertőtlenítőoldatot porlasztanak a belsejükön áthaladó emberre. Máshol csatasorba állított tűzoltóautók permeteznek teljes lakótömböket.

A legtöbb hozzáférhető tájékoztató szerint a felületi fertőtlenítőszerek közül a magas (60 százaléknál magasabb) alkoholtartalmúak a leghatékonyabbak a vírus elpusztításában. Az utcákon nem alkoholos fertőtlenítőszert locsolnak szét, hanem legtöbbször nátrium-hipokloritot (hipót). A Science cikke szerint azonban nem egyértelmű, hogy a hipó elegendően hatékony-e a vírus elpusztítására, illetve, hogy jut-e oda belőle kinti permetezés esetén, amelyik felület valóban fertőzött.

A hipoklorit a nap ultraibolya sugarainak hatására lebomlik, így a kijuttatott anyag nem sokáig marad annyira sem hatékony, mint kezdetben. Egyébként az ibolyán túli sugarak a vírusnak sem tesznek jót, bár azt nem lehet tudni, hogy milyen mértékű pusztítást végez közöttük.

Az utcák permetezésének több szempontból sincs sok értelme:

1. Pont nem az utca burkolata vagy az épületek falai terjesztik a vírust.
2. De még ezeket a felületeket sem lehet ilyen nagy elnagyolt permetezéssel kellően  beteríteni ahhoz, hogy tényleg minden elpusztuljon rajtuk.
3. Azok a felületek, amelyek tényleg fertőzhetnek, jellemzően kimaradnak a szórásból.
4. Az ilyenkor leggyakrabban alkalmazott híg hipóoldat (hipoklórsav) nem feltétlenül teszi fertőzőképtelenné a vírust.
5. A szétfröcskölt vegyszer a vírust nem öli meg kellő hatékonysággal, de negatív mellékhatásai azért lehetnek, részben a környezetre, részben a hatóanyaggal érintkező emberek egészségére nézvést.

A vírus legjobb tudomásunk szerint alapvetően cseppfertőzéssel terjed, illetve a vírusokat tartalmazó felületek megérintésével. Utóbbi esetben is feltétel, hogy a vírusokat aztán a légzőrendszerünkbe juttassuk, például az orrunk és a szánk piszkálásával, körmünk rágásával, ujjunk lenyalásával. Vagyis azok a felületek, amelyekről nem kerülhet a vírus a légzőrendszerbe, összehasonlíthatatlanul kisebb kockázatot jelentenek.

Senki sem nyalogatja a járdát és a fákat

- érzékeltette a Science által megkérdezett Juan Leon, az Emory Egyetem közegészségügyi kutatója, hogy mennyire értelmetlen ezeket a felületeket permetezni. Viszont a hipónak nyilván vannak kellemetlen, sőt akár veszélyes mellékhatásai is, az a minimum, hogy irritálja a nyálkahártyát.  A permetezés értelmetlenségéről sokat elmond, hogy még az erősen cenzúrázott kínai állami tévében is elmondhatta ezt az ottani járványügyi intézet munkatársa, Csang Luibo: "A kültéri felületeket, például az utcákat, tereket, gyepeket nem érdemes újra és újra fertőtlenítőszerrel permetezni. Ha nagy területeket permetezünk, az környezetszennyezést eredményezhet, ezért kerülni kell."

(Borítókép: Városi alkalmazott fertőtlenítőtést végez egy utcán a koronavírus-járvány miatt Teheránban 2020. március 5-én. / Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)