Felelteted a gyereket Skype-on, megszakad a kapcsolat, mit teszel?

• A legtöbb tanár nem tudja, milyen eszköze van otthon a diákjainak.
• Ahogy megyünk lejjebb a korosztályokban, úgy lesz egyre rosszabb a helyzet a digitális eszközhasználat tekintetében.
• Könnyen eljuthatnak a tanárok arra a pontra, hogy a távoktatást csak félig-meddig tudják digitálissá tenni.
• Egy 20-30 fős osztállyal a videós csevegés nehezen működik, akadozni fog, káoszba fullad és lefagy.
• Érdemes olyan platformot választani, amit eleve élő közvetítésekre találtak ki.
• A gyakoroltatáshoz tartozik a számonkérés is, és az aztán nem fog működni.  

Hétfőtől nem járnak iskolába a magyar diákok, ami a tanárokat teljesen új helyzetbe kényszerítette, és nem jutott nekik idő a felkészülésre. Legalább annyi jól jött volna, hogy hétfőn még bemenjenek a diákok a rendelkezésükre álló eszközökkel, a rendszergazda megkapja a tájékoztatást, hogy mit kell telepíteni, és legyen valamilyen alapja a digitális oktatásnak.

Ezt a helyzetet megváltoztatni már nem tudjuk, úgyhogy lépjünk túl rajta, mert ahogy Koren Balázs tanár, újságíró és a Telenor Hipersuli program szakmai vezetője a megkeresésünkre elmondta, ez a hét arról szól, hogy ki kell találni új oktatási megoldásokat, amire ők is kidolgoztak javaslatot a programban résztvevő tanárokkal közösen.

Az egyetemeken a legkönnyebb a helyzet, mert ott adott az infrastruktúra, náluk ráadásul nap közben történt a bezárás, jobban előkészítették, és a hallgatók eleve könnyebben szereznek eszközt. A középiskolai átállás is megoldható, mert ma már a legtöbb diáknak van valamilyen okostelefonja. Nem biztos, hogy a legújabb modell, de általában olyan, ami alkalmas a digitális tananyagok megjelenítésére.

Azt viszont nem várhatjuk el, hogy bárki reggel nyolctól délután kettőig azon tanuljon, és ne is kényszerítsük erre - mondta Koren Balázs. Egy-két napig még elmegy, hogy telefonon nézi a digitalizált könyveket, állandóan rázoomolva az oldalakra, de heteken vagy hónapokon át ez nem tartható. A mobilok sem fogják bírni, nem arra vannak felkészítve, hogy napi 6-8 órán át folyamatosan bekapcsolt kijelzővel működjenek, állandó netkapcsolattal.

Ahogy megyünk lejjebb a korosztályokban, úgy lesz egyre rosszabb a helyzet a digitális eszközhasználat tekintetében. Abban vannak már tapasztalatok, hogy az alsósoknál miként lehet a hagyományos tanórákon digitális eszközöket használni a feladatok közti átvezető részekben, de távoktatási környezetben ezeket még nem próbálták ki. Könnyen eljuthatnak a tanárok arra a pontra, hogy a távoktatást csak félig-meddig tudják digitálissá tenni. A szülők vagy kinyomtatják, vagy a postán szerzik meg a tananyag egy részét, a gyermek pedig mindent offline old meg, és a kész műveket mobillal lefotózva küldik be.

Élő adásban

Az iskolabezárás bejelentése után pillantok alatt megjelent a neten mindenféle oktatási appgyűjtemény, hogy mit tudnak használni a tanárok és a diákok, de ebben a szituációban nem az a lényeges, hogy a Microsoft Teamsen vagy a Google Classroomon megy-e az oktatás, és hogy melyik app mire képes úgy általában.

Az a fő kérdés, hogy a tanárok miként tudnak megújulni módszertanilag, hogyan tudják lekötni a diákok figyelmét, hogy ott legyenek az órán, és tanulni akarjanak.

Világosak a részfeladatok: a tanárnak kapcsolatban kell maradni a diákjaival, le kell adni az új anyagot, és gyakoroltatni kell a megszerzett ismereteket, ezekhez kell megfelelő eszközöket választani. Egy online csetprogram például nagyszerűen alkalmas a hangos beszélgetésre, a képernyőkép megosztására, órai és házi feladatok kiosztására, de aki látott már csoportos videókonferenciát, az tudja, hogy 20-30 fős osztállyal a videós csevegés egyáltalán nem működik, akadozni fog, káoszba fullad és lefagy.

Azt, hogy a szemeddel látod a diákok reakcióit, kihúzták a lábunk alól. Ezt a nehézséget valahogy meg kell oldani, de a Teams és a Skype csak félmegoldás.

Ha fontos a látott tartalmak átadása, akkor érdemes olyan platformot választani, amit eleve élő közvetítésekre találtak ki. Habár sokan idejétmúltnak mondják a frontális oktatást, és valóban nem jó, ha csak az van egy órán, ez csak egy módszertani fogás, és a jó előadók ki tudják használni a képességeiket - mondta Koren Balázs. Pontosan ez történik az elismert online oktatási platformok, például a Khan Academy vagy az Udemy tanfolyamain, és így működtek Öveges professzor előadásai.

Ezt tervezik megvalósítani az M5 tévécsatornán is, ám ahhoz mind a tizenkét évfolyamnak szüksége lenne egy-egy teljes tévécsatornára, hogy rendes iskolaidőben eljusson hozzájuk az órák anyaga.

Milyen egyes?

Sokkal nehezebb úgy megoldani az órák interaktív részét, hogy az élvezetes legyen. A gyakoroltatáshoz tartozik a számonkérés is, és az aztán nem fog működni.

Felelteted a gyereket Skype-on, megszakad a kapcsolat, mit teszel?

- vette fel Koren Balázs a problémát a tanárok szemszögéből. Tény, hogy Magyarországon nem jutott minden háztartás stabil netkapcsolathoz, az eszközök megléte és minősége is kérdéses, és nem lehet negatív értékelést adni senkinek sem az alapján, hogy milyen felszerelése van otthon.

De azt sem tudja senki garantálni, hogy a gyerek apja nem súg felelés közben az asztal alól. Léteznek megoldások online vizsgáztatásra, sok százezer forintos tanfolyamoknál például úgy szűrik ki a csalást, hogy a tanuló webkamerával körbejárja a szobáját, minden sarkot megmutat, és ezután kezdődhet a felelés. A közoktatás létszámával viszont ez nem megoldható, már az is kezelhetetlenné teszi a folyamatot, ha felelésenként csak egy-egy perc elmegy hallózással.

Mondhatják azt, menjen be egy Digitális Jólét Pontra, de mi van akkor, ha ott is rengetegen vannak, vagy sorba kell állni a feleléshez?

Az még egy izgalmas kérdés, hogy miként lehet fenntartani a diák motivációját. Kifordulunk abból a helyzetből, hogy csupán 45 percig tarthat az óra, mert aki érdekes dolgokat mutat a gyerekeknek, az végtelen időre le tudja kötni, de a másik oldalon ott egy nagyon komoly kihívás, hogy akit viszont abszolút nem érdekel a tananyag, azt hogyan lehet megfogni. Akit eddig egyedül az motivált, hogy ne bukjon meg, most furcsa helyzetbe kerül, mert azt mondhatja, hogy távolról nem fogják megbuktatni, és ebben igaza is lehet, mert egy bukást tényleg alaposan meg kell indokolni.

És akkor a különleges helyzetű tanulókról még egy szót sem beszéltünk, akik valamilyen viselkedészavarral vagy fogyatékossággal élnek, és sem a speciális tantermi környezetet, sem a tanáraik különleges tudását nem lehet otthon reprodukálni online segédeszközökkel.

„Nem mondanám, hogy szuper a helyzet, de hosszú távon lehetnek akár előnyei is” - mondta Koren Balázs. A tanárok ebben a kényszerhelyzetben sok olyan dolgot megismernek, amit később, normál tantermi körülmények közt jól tudnak majd használni. Például nem egymást hívogatják majd a betegség miatt távol maradó diákok, hogy mi volt a házi, hanem teljesen természetessé válhat, hogy a tanár elküldi a házit mindenkinek. Az ilyen változások nagy hozományai lehetnek ennek az egésznek.

(Borítókép:  Egy budapesti gimnazista otthonában a Zöld Kakas Líceum tanárának online óráján vesz részt 2020. március 16-án. Fotó:  MTI/Szigetváry Zsolt )

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, és vannak, akik az Indexet olvassák! Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!