Lehet házilag készíteni szájmaszkot és kézfertőtlenítőt, csak nem érdemes

Hetek óta nem csak Magyarországon, de a világ minden pontján hiánycikknek számít a szájmaszk és a kézfertőtlenítő, ezért az emberek mindenfajta internetes tanács és praktika alapján nekiálltak ezek otthoni elkészítéséhez. Hogy ennek mennyi értelme van, arról megoszlanak a vélemények. Az biztos, hogy nagyon könnyű hamis biztonságérzetbe ringatnunk magunkat hatástalan házibarkács-védelemmel. Ez pedig senkinek nem jó.

Kinek kell szájmaszkot viselni?

A vírus cseppfertőzéssel terjed, de elkezdődhet a fertőzési képesség a lappangási idő alatt is, amikor fogalmunk sincs arról, hogy betegek vagyunk. Ezért nem szabad közösségbe menni még tünetmentes állapotban sem. Aki potenciálisan fertőzőnek gondolja magát, az egyáltalán ne mozduljon ki a lakásból, ne menjen közösségbe, kérjen segítséget. A maszkhasználatot csak annak javasolják, akik feltételezhetően betegek, köhögnek és mégis ki kell menniük, vagy a velük együtt élőket szeretnék megóvni. Elsősorban az egészségügyi dolgozóknak és azoknak van rá szükségük, akiknek a munkájuk miatt elkerülhetetlen. Ezt Papp Magor is megerősítette az Index Kibeszélő élő műsorában, aki nyomatékosan megkért arra mindenkit, hogy

Az Egészségügyi Világszervezet és ezzel összhangban a kormány álláspontja az, hogy egészséges embereknek nem kell maszkot hordani.

Alapvetően két különböző maszk szokott szóba kerülni. Az egyik a sebészeti maszk, ez az, aminek az ára néhány hét alatt 1500 százalékkal megemelkedett a patikákban, és ami tulajdonképpen nem is védi meg az embert a vírusokkal szemben.

Védőmaszkot a levegőben terjedő cseppek mérete alapján kell választani. A legtöbb, vírust tartalmazó, és a levegőben terjedő csepp 10 mikrométeres átmérőjű, ezek ellen lehet alkalmas az FFP3 jelzésű maszk, de ez is csak akkor, ha megfelelően és szakszerűen viselik.

A jelenlegi adatok szerint tünetmentesen is fertőz a vírus, vagyis ebből kiindulva ésszerű lenne az a logika, hogy mindenki vegyen hordjon orvosi maszkot. Ez azonban mégsem így van. Az amerikai tisztifőorvos is arra figyelmeztetett, hogy amennyiben nem megfelelően viselik a maszkot, akkor nem véd, sőt még növeli is a megfertőződés kockázatát.

Ahogy lélegzünk, a maszk átnedvesedik a párától, csökken a légáteresztő képessége. Dóziscsökkentésre jó lehet, de ha nem szakszerű a viselése, akkor kétséges a hatása. Hogy ezek a maszkok a levegőben szálló cseppek hány százalékát szűrik ki, az függ a fejformától, a viseléstől, attól hogy van-e szakálla az illetőnek vagy hogy mennyire nedvesedett át a maszk. Az Egészségügyi Világszervezet pedig arra is figyelmeztet, hogy a maszk önmagában nem véd, ha ahhoz nem társul rendszeres kézmosás, fertőtlenítés, és persze a helyes használat.

Melltartóból maszkot?

Az egyik legelterjedtebb ötlet az interneten, hogy emberek melltartóból készítenek maszkot: egyszerűen a melltartó kosarát rakják az arcuk elé. De lehet képeket látni olyanokról is, akik kiürült vizes palackból, zacskóból vagy bármiből maszkot csinálnak, ami a kezük ügyébe kerül.

Hogy mikor indult útnak a melltartós őrület, azt nem tudni, már 2015-ből lehet találni olyan videókat, amikben melltartóból készítenek szájmaszkot, és olyat is, amikben nagyobb mérettel rendelkező nők azt mutatják meg, hogy az ruhadarabjukból egész fejet takaró maszk is készíthető.

Ahogyan a sebészmaszk, úgy a melltartóból készült maszk sem véd a vírusok ellen, és szájmaszknak sem az igazi, egyszerűen azért, mert nem erre találták ki. Nem tökéletes az illeszkedése, tehát még csak attól sem védi meg a közösséget, hogy amikor felszabadultan köhögi tele a melltartót, nem jut a környezetbe a cseppekből.

A légzőkészülékek olyan szűrőanyagot tartalmaznak, és úgy vannak kialakítva, hogy körben rátapadjanak a viselője arcára úgy, hogy a levegő a szűrőn haladjon át mielőtt belélegzi, ne pedig a szélek jusson be

-írja a 3M az egyik védőmaszk adatlapján, ebből is egyértelműen kiderül, hogy attól még, hogy valami látszatra olyan mint egy maszk, nem valószínű, hogy hatékonyságban is olyan.

A házilag barkácsolt maszkok ellen a legerősebb érv a szakemberek szerint, hogy hamis biztonságérzetet adnak. Sokkal fontosabb lenne, hogy akinek tünetei vannak, az maradjon otthon, ne egy melltartóval felvértezve induljon neki a boltoknak vagy dolgozni. Az is lényeges, hogy aki köhög vagy tüsszent, az továbbra is a könyökhaljatába vagy papírzsebkendőbe tegye, amit azonnal kidob. Ha pedig regisztrált koronavírusos beteg, akkor valóban hordania kell maszkot, hogy csökkentse az esélyét annak, hogy az őt ápolókat megfertőzze. Ezért lenne kifejezetten fontos, hogy jusson olyanoknak maszk, akiknek tényleg szüksége van rá. 

Kézmosás vagy fertőtlenítés?

Ezzel a kérdéssel itt foglalkoztunk részletesen, mindkettő fontos, de ahogyan a maszkoknál, itt sem mindegy, hogyan, mikor és melyiket használja az ember.

Ehhez az kell, hogy legalább 20 másodpercig, de inkább tovább dörzsöljük a kezünket, nem kihagyva az ujjak közötti részt sem, és nem megfeledkezve a szappanról. Nem kell, hogy az antibakteriális legyen, és az sem számít, hogy tömbszappan vagy folyékony változat van otthon.

Igen ám, de mi van ha erre éppen nincs lehetőség? Ekkor jön szóba a kézfertőtlenítő, de az is csak abban az esetben hatékony, ha a kéz alapvetően tiszta, vagyis nincs rajta szennyeződés. Ha ez is megvan, jön a következő probléma: honnan szerezzen az ember megfelelő kézfertőtlenítőt?

Sok recept kering a neten, minek kell megfelelnie a kézfertőtlenítőknek, hogy hatékony legyen. A legnagyobb probléma az, hogy hiába van meg a tuti recept, az alapanyagok nem könnyen beszerezhetőek, ezek hiányában pedig többet árt a keverék, mint használ.

A WHO nagyon pontos iránymutatásokat közöl arra vonatkozóan, hogy minek kell megfelelnie a kézfertőtlenítőnek, hogy hatékon legyen. Ezt sem otthoni felhasználásra szánják, hanem alapvetően az olyan helyekre, ahol nincs ivóvíz vagy az orvosi alapanyagok nem elérhetőek, ami szerencsére Magyarországra nem igaz.  Azt is elmondják, hogy steril eszközökkel kell végezni a készítést, és hogy legalább 72 óráig pihentetni kell.

Miért ne csináljon az ember otthon kézfertőtlenítőt?

Nem csak azért, mert ahogyan azt előbb is említettük, egyfajta végső megoldásként jó csak, hanem azért is, mert bár nem túl nehéz összeöntögetni a hozzávalókat, a siker nem garantált.

Ha nem elég tömény az alkohol, akkor nem használ semmit. Legalább 60 fokos, de ennél magasabb alkoholtartalom kell a hatékonysághoz, viszont ez már annyira károsítja a bőrt, hogy szükség van mellé bőrápoló szerekre is, mert többet árthat a bőrnek, mint amennyit egyébként használ. Ha viszont az összetevők aránya nem pontos, akkor az egyébként is korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló anyagokat teljesen feleslegesen pazarolták el. 

De ha mégis

A legegyszerűbb recept, amiről a legtöbb helyen mondják a szakemberek, hogy beválhat, ⅔ rész izopropanol (figyeljen oda, hogy a végeremény is minimum 60 százalékos alkoholtartalommal bírjon) és ⅓ rész aloe vera gélből áll, erre azért van szükség, hogy a bőrt ne tegye teljesen tönkre a fertőtlenítő. Néhány helyen még 1-2 csepp teafaolajat is javasolnak egy nagyjából egy bögrényi adag gélbe, hogy legyen illata is a keveréknek. Aki elkészítette ezt, úgy értékelte a receptet, hogy használat után ragadós maradt a keze.

A másik népszerű recept ennél bonyolultab: az izopropanol mellé glicerinre, hidrogén-peroxidra és desztillált vízre van szükség, amit jóval nehezebb beszerezni. Itt is úgy néznek ki az arányok, hogy a végén legalább ⅔ rész alkoholnak kell a keverékben lenni. A recept szerint 1 és ⅔ csésze izopropanol azaz izopropil-alkohol mellé 2 teáskanál glicerin, 1 evőkanál hidrogén-peroxid, és ¼ csésze desztillált víz szükséges. Ebből a mixből spray lesz, nem pedig gél mint az előzőből.

Azt sürgősen felejtse el, hogy az otthon található vodkából vagy pálinkából készít kézfertőtlenítőt, nem lesz hatékony. Inkább tegye el addigra, mikor újra fogadhatja a barátait.

És nem győzzük hangsúlyozni, hogy csak abban az esetben hatékony a kézfertőtlenítő, ha nincs a kézen látható szennyeződés, ha mindenhova, az ujjak közé és a körmök alá is jut, és az ember hagyja megszáradni a kezén. De ez is csak akkor, ha tényleg olyan helyzetben van, hogy nem tud kezet mosni. 

Amit kotyvasztás és melltartóvagdosás helyett tehet az az, hogy 

• aki teheti, maradjon otthon;
• alaposan és gyakran mosson kezet;
• amikor erre nincs lehetősége, használjon legalább 60 százalékos alkoholtartalmú kézfertőtlenítőt;
• ha köhög vagy tüsszent, használjon papír zsebkendőt, és azonnal dobja ki a szemetesbe, majd mosson/fertőtlenítsen kezet;
• ha nincs zsebkendője, ne a kezébe, hanem a könyökhajlatába tüsszentsen;
• üdvözléskor egy időre szokjon le a kézfogásról;
• a kezével ne nyúljon a szájába, a szemébe, az orrába vagy az arcához;
• kerülje a zsúfolt tömegközlekedési eszközöket, és az olyan helyeket, ahol sok ember van egymáshoz közel;
• szellőztessen gyakran; és
• kerülje az érintkezést a lázas betegekkel.

(Borítókép: A kézfertőtlenítők hűlt helye egy kazincbarcikai szupermarketben 2020. február 26-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index)

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, és vannak, akik az Indexet olvassák! Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!