Csodacsirkének keresztelték a legrégebbi ismert modern madarat

Az eddigi legrégebbi ismert modern madár fosszíliáit sikerült azonosítania egy kutatócsoportnak, miután röntgensugaras vizsgálatnak vetettek alá egy húsz évvel ezelőtt, Belgiumban előkerült kődarabot. Az  állat nagyjából 66,7 millió évvel ezelőtt élt a parti területeken, a létezését igazoló lelet pedig betekintést enged a modern madár korai evolúciójába – írja az MTI.

A kutatók a Nature szaklapban publikálták a tanulmányukat, melyben azt írták, a lelet nagyjából 66,7-66,8 millió éves lehet, így ez az eddigi legrégebbi ismert fosszília, ami egyértelműen a modern madarak családfájához tartozik. Emellett lehetséges, hogy ez az első lelet az északi féltekén, ami minden kétséget kizáróan hasonlít egy modern madárra. A fosszíliát még 2000-ben találta meg egy gyűjtő, első látásra azonban csak egy rakás kőbe ragadt, töredezett végtagcsontnak nézett ki, ezért évekig senki nem foglalkozott vele.

A mostani kutatást vezető Daniel Field és csapata 18 évvel később döntött úgy, hogy CT-vizsgálatnak veti alá a leletet, így pedig kiderült, hogy a kő belsejében egy szinte tökéletes állapotban fennmaradt madárkoponya lakozik. A koponya jellegzetességei megegyeznek a tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe tartozó mai madarakéval – mint a tyúk, a pulyka, a fürjés a fácán –, valamint a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe tartozó szárnyasokéval is – mint a kacsa, a lúd és a hattyú. Ebből kiindulva úgy tűnik, hogy a modern csirkék és más szárnyasok tényleg élő fosszíliák, amik a dinoszauruszok kora óta alig változtak.

A kutatók a leletnek az Asteriornis maastrichtensis nevet adták, emellett azonban becenevet is kapott a madár, egymás között csak

Az első madarak a Jura-korszakban, durván 165 millió évvel ezelőtt kezdtek el kifejlődni a theropoda dinoszauruszokból, a következő 100 millió évben pedig egyre csak duzzadt a madarak családfája. A 66 millió évvel ezelőtt becsapódó, a dinoszauruszok vesztét hozó aszteroida aztán jó részükkel végzett, az ezt átvészelő fajok viszont folytatták a fejlődést és szép lassan a ma ismert madarakká váltak. 

Field elmondta, hogy az aszteroida becsapódása előttről származó leletek rendkívül ritkák – az anatómiailag modern madár legrégebbi ismert fosszíliája a Vegavis nevű egyed volt, amely 66,5 millió évvel ezelőtt élt az Antarktisz területén –, a kutatók számára azonban rendkívül fontosak, a segítségükkel ugyanis megérthetjük, hogyan élték túl egyes fajok ezt az időszakot. A csontok alapján a Csodacsirke akkora lehetett, mint egy réce, és a föld közelében tölthette az életét. Ez azért lehet fontos, mert Field korábbi kutatásai alapján a kisebb méretű, földön élő állatok nagyobb eséllyel élhették túl az aszteroida becsapódását, a mostani lelet pedig alátámasztja ezt a hipotézist.