Mikorra és hogyan lehet védőoltás?

Mindenki azt várja, hogy a koronavírus-járványra hamarosan megoldást jelenthet a világ legjobb kutatói által kifejlesztett vakcina vagy különböző vakcinák - azonban erre a legoptimistább becslések szerint is még legalább 12-18 hónapot kell várni.

Ugyanakkor az első emberkísérlet már elkezdődött, és a következő hónapokban több cég fejlesztése is abba a fázisba ér, hogy embereken is megnézzék a hatását. Sőt, arról is érkeztek hírek, hogy Kínában már áprilisban megkezdhetik az emberek oltását. 

Nem fertőznek meg direkt önkénteseket

Az ugyan igaz, hogy egy hatóanyag hagyományos tesztelési módjához képest kaptak könnyítéseket a kutatók, de ez elsősorban arra vonatkozik, hogy lerövidüljön a folyamat, nem arra, hogy kevesebb követelménynek és biztonsági protokollnak kelljen megfelelnie a vakcinának.

Seth Berkley, a Gavi nevű, vakcinákat népszerűsítő szervezet elnöke azt mondta, hogy a fejlesztés kezdete és aközött, hogy egy ember besétál a patikába, és megveszi, vagy az orvosa beadja neki a védőoltást, akár 10 év vagy még ennél több is eltelhet.

Nem úgy kell elképzelni ezeket a teszteléseket, hogy direkt koronavírussal fertőznek meg embereket vagy fertőzötteken tesztelnek. A Moderna kutatásában résztvevő önkénteseknek nem a vírust, hanem annak a genetikai kódját juttatják be a szervezetbe, ami megbetegedést nem okoz.

Nem az oltóanyag kifejlesztése a leghosszabb folyamat

A világban nagyjából 35 cég és tudományos intézet dolgozik az oltóanyag létrehozásán, ebből többen már az állatkísérletekig is eljutottak, sőt, az AP hírügynökség március 16-án számolt be arról, hogy önkéntesek első csoportjával elkezdődtek az embereken végzett kísérletek. Seattle-ben a Kaiser Permanente Washington Kutatóintézet négy önkéntesén teszteli a hatóanyagot, a cél az, hogy 25 önkéntes kapjon két dózist egy hónap alatt. A beszámolóban az önkéntesek mind nagyon büszkék arra, hogy valami olyan dologban vesznek részt, ami segíthet az egész világon. De ez még nem most lesz, ugyanis azt dr. Anthony Fauci járványügyi szakértő is elmondta, hogy ha minden a legjobban halad, akkor is csak 12-18 hónap múlva lehet elérhető a vakcina a tömegeknek.

Ez még csak az első körös tesztelés, ami kisebb csoporton történik. Ha ez sikeres, akkor jön a második kör, ahol legfeljebb néhány száz emberen, majd a harmadik körben ezreken tesztelik az oltóanyagot. Ez után jöhet a szabályozó hatóságok engedélyezése, majd a gyártás. Gyorsítani ezt a folyamatot úgy lehetne, ha a második emberkísérletes szakaszt teljesen átugranák, de sok szakember szerint nem jó ötlet kihagyni ezeket a lépéseket, hiszen az a biztonság vagy a hatékonyság rovására mehet.  

Kate Broderick a kaliforniai Innovio gyógyszergyár sejtbiológusa korábban azt nyilatkozta, hogy tisztán emlékszik arra, amikor december 31-én, míg a reggeli teájára várt, megakadt a szeme a híren, hogy Kínában egyre több embert regisztrálnak valamilyen rejtélyes betegséggel. Azt mondja, tudta, hogy erre azonnal reagálniuk kell, és miután a kínai kutatók izolálták a vírust és nyilvánossá tették a genomját, elkezdték a munkát. Azt állítja, hogy három óra múlva már előálltak egy potenciális vakcinával, amit elindítottak a tesztelés útján. A tervek szerint áprilisban indítják azt a szakaszt, amikor embereken is vizsgálják, mennyire hatékony a szer.

Siettetni a vakcinát veszélyes

Mivel jelenleg a biztonság mellett a fő hangsúly a sebességen van, a kutatóknak olyan megoldások után kell nézni, amivel gyorsítható az engedélyezés folyamata. Az egyik legnagyobb félelem például az immunerősség kérdése, vagyis hogy az oltás ne okozzon gondot akkor sem, ha valamilyen korábbi fertőzés miatt legyengült immunrendszerrel rendelkező ember kapja meg.

A sebesség és a biztonság közötti egyensúly megteremtése mindig kihívást jelent. Ha egy oltás kifejlesztése túl sok időbe telik, akkor lehet, hogy mire elkészül, már más járványügyi intézkedéseknek köszönhetően meg is oldódik a helyzet. Vagy úgy járnak mint a 2014-es ebola-járvány idején, amikor már annyira lelassult betegség terjedése, hogy egyszerűen nem tudtak annyi adatot összegyűjteni, ami elegendő lett volna a szigorú szabadalmaztatási eljárások befejezéséhez. Egy újabb kitörés kellett hozzá, hogy végül 2019-ben az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyja a vakcinát.

Ha bejönnek az optimista becslések, és sikerül tartani a 12-18 hónapos engedélyezési folyamatot, akkor ez lesz az első olyan eset a világon, hogy már a járvány idején elkészül az oltóanyag is. Az eddigi vakcinák közül az ebola-járvány idején készült oltóanyag jutott el a leggyorsabban az emberekhez, de itt is öt éves távlatról beszélünk.

Három héten belül is lehet oltásunk, de nem tudjuk garantálni, hogy az biztonságos és hatékony is

- mondja Gary Kobinger a kanadai egyetem virológusa annak kapcsán, hogy még egy ilyen helyzetben sem érdemes a protokollok helyett az idővel versenyezni, és utalva ezzel a Kínában elérhető oltások veszélyére.

Az oltások úgy működnek, hogy gyakorlatilag becsapják a testet, ami azt hiszi, hogy kórokozó támadta meg, az immunválasz pedig antitestetekkel és t-sejtekkel segít elpusztítani a betolakodót. Ezek egy része készenlétben is marad, ha újra el kellene pusztítani a betolakodót, vagyis az immunrendszer megtanulja a védekezést a kórokozóval szemben. Minél jobban hasonlít az oltóanyag a betegségre, annál pontosabb és hatékonyabb immunválasz alakul ki, azaz annál jobban véd. Jelenleg négy módszer van erre

• élő, de gyengített valódi vírusok vagy baktériumok, amelyek képesek immunválaszt előidézni, de a betegséget nem okoznak;
• az inaktivált oltóanyagok azok, aminek hangzanak vagyis a kórokozókat megölik hővel vagy vegyi anyagokkal, és ezt juttatják be a szervezetbe, így szintén nem tudnak megbetegedést okozni. Ezt a két módszert használják rendszeresen az influenza elleni oltásokban;
• a toxoid oltóanyag, mint például a tetanusz vagy botulizmus elleni, felkészíti a testet az immunválaszra, de csak bizonyos ideig ad védettséget;
• és azok a vakcinák, amik csak az immunrendszert aktiváló kórokozók apró darabjait tartalmazzák, amelyek lehetnek poliszacharidok (cukrok), fehérjék vagy ezek kombinációi;

Az előző évtizedek kutatása nélkül még lassabban lett volna eredmény

Ezek az oltástípusok évtizedek óta léteznek, bizonyítottak, de még így is akár 15 évig tarthat, hogy felhasználhatóak legyenek. Ennek két fő oka van, az egyik az, hogy a kutatók éveket töltenek azzal, hogy megfigyeljék, hogyan hat a kórokozó a testre és az immunrendszerre, másrészt önmagában is hosszú az engedélyeztetési és gyártási folyamat. Most úgy akarnak gyorsítani ezen, hogy a fent említett négy típus közül valamelyik biztonságos, és jól bevált módszeren változtatnak, de közben a hatékonyság és a biztonság is garantáltan megmarad. Például az EpiVax biotechnológiai cég olyan modellezést használt, amikor a vírus genetikai szekvenciájának megismerése után azonnal javaslatot tesz arra vonatkozóan, hogy a vírus mely részeit érdemes támadni az oltóanyaggal, ez pedig jelentősen lerövidíti a kutatási folyamatot.

Florian Krammer a New York-i Mount Sinai Orvostudományi iskola kutatója pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy amint közzé tették a vírus genomját, a világ bármely pontján lévő laboratórium el tudta kezdeni a munkát, és képesek voltak arra, hogy előálljanak  lehetséges oltóanyaggal. Ehhez azonban kellett minden eddigi ismeret, amit a vakcinagyártás elmúlt évtizedeiben megtudtak az oltóanyagok biztonságáról és hatékonyságáról, plusz az új technológiák, mint  például a számítógépes modellezés.

Vagy éppen az a kutatás, amit Matthew McKay csapata végzett a hongkongi egyetemen, még 2003-ban a SARS vírusról tudtak meg olyan lényeges információkat ami az azzal 90 százalékban megegyező új-koronavírus kapcsán is fontos lett a kutatóknak. Például hogy az emberi immunrendszer legerősebben a vírust körülvevő koronára vagy a koronát képző fehérjékre reagált, ennek segítségével pedig meg tudták határozni, hogy az oltóanyagoknak a vírus melyik területei lehetnek a fő célpontjai. 

A sikerhez sok pénz kell

35 olyan cég vagy szervezet van, akik jól állnak az oltóanyag-fejlesztéssel, többségüket a CEPI vakcina szövetség is támogatja. Csak az járhat sikerrel, akiknél a megfelelő szakmai tudás mellett a kellő mennyiségű pénzügyi támogatás is rendelkezésre áll, ebben tud segíteni a CEPI. 

Viszont ott vannak a kisebb vállalatok és a biotechnológiai cégek, akiknek nem feltétlenül áll rendelkezésre elég pénz, hogy hosszú évekig finanszírozzák egy vakcina engedélyeztetési folyamatát. A jelenlegi számítások szerint ahhoz, hogy tartható legyen az a terv, hogy 12-18 hónap múlva kész legyen a vakcina, legalább 350 millió dolláros alapot kell létrehozni.

Az optimista elemzők szerint ez az összeg a rendelkezésre fog állni és hamarosan kiderül, hogy melyik lesz az a vakcina, ami a gyorsított eljárásrendben jóváhagyásra kerül, és elindulhat a gyártás. A realistább elképzelés szerint azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy világjárvány van, így sem a termelési kapacitás, sem az alapanyagok nem állnak úgy rendelkezésre, ahogyan normális esetben.

Kik a legkomolyabb versenyzők?

A már fentebb is említett EpiVax a számítógépes modellezéshez a Georgia Egyetemmel társult, és ők egy olyan vakcinában gondolkoznak, ami hasonló elven működik mint a Hepatitis B elleni oltás. Ezen az úton indult el a texasi Baylor Gyógyszerészeti főiskola is.

A Johnson&Johnson tulajdonában álló Janssen vállalat ártalmatlanított, géntechnológiával módosított adenovírusokkal kezdte meg a fejlesztést, ez hasonló technológiát jelentene, mint amit az ebola elleni vakcina kutatásánál már alkalmazott a cég.

Az ausztráliai queenslandi egyetemen a kutatók már sikeres állatkísérleteknél tartanak. Az ő módszerük, hogy vírus fehérjénének egy alegységét stabilizálják, ez kerül az oltóanyagba, amire immunválaszt ad a szervezet.

A CureVac német vállalat is dolgozik a vakcinán az EU is támogatja 80 millió euróval. Ez az a cég, akinek egyébként annyira biztatóak az eredményei, hogy Donald Trump bejelentkezett, hogy kivásárolja a vakcinát Amerika számára.  2020 júniusáig el akarják indítani a teszteket. Az oltásaik egyik legnagyobb előnye, hogy hűtés nélkül is megőrzik stabilitásukat, ezzel a széles körű használatuk egyik legnagyobb akadályát sikerült leküzdeni.

Vannak, akik viszont egy teljesen új típusú oltóanyagban hisznek, ilyen például az Inovio, akik a DNS-t vagy RNS-t használnák fel. Bár a kutatásaik szerint sem a DNS sem a hírvivő RNS nem alkalmas arra, hogy közvetlen immunválaszt váltson ki, de olyan fehérjék előállítására készítik elő a sejteket, amik alkalmasak lesznek a megfelelő válaszra. Azaz nem ők állítják elő a vírusfehérjét a laboratóriumban, hanem a ribonukleinsav segítségével ezt a szervezetre hagyják. Ennél a módszernél is tulajdonképpen kicselezik a szervezetet, ami azt hiszi, hogy kórokozó jutott a szervezetbe, és erre immunválaszt ad. Ebben az irányban indult el az Arcturus Therapeutics és a Moderna is, még nem engedélyeztek ilyen jellegű oltóanyagokat.

A fő kérdés ezzel a módszerrel az, hogy hogyan jut be a DNS vagy RNS a sejtjeinkbe, ugyanis nyilvánvalóan van ez ellen megfelelő védekezési mechanizmusa a szervezetünknek, és nem fél ezt használni. Erre a cégek különböző megközelítéseket alkalmaznak, van aki védőmagba csomagolja, van aki elektromos stimulációt használ. Ugyanakkor ezek azok az oltástípusok, amiknek a működése még nem eléggé ismert, például nem tudni, mennyire képesek befolyásolni az ember saját DNS-ét, vagy saját sejteket károsító immunreakciókat eredményeznek, igaz hasonló problémák egyelőre nem jelentek meg az állatkísérletek során.

Tulajdonképpen senki sem tudja, mikor lesz kérhető védőoltás

A kutatók egyelőre azt sem merik megjósolni, hogy egyáltalán lesz-e oltás az új koronavírus ellen, hiszen a kutatók is abban reménykednek, hogy 12-18 hónap múlva már csak a rémálmainkban jön vissza az új koronavírus. Tudják, hogy minden perc számít, aggódnak a halálozási adatok miatt, és dolgoznak is a megoldáson, de közben azt is remélik, hogy egy év múlva már nem kell számolni a vírussal. Viszont a munkára ennek ellenére is szükség van, ugyanis senki nem tudja, mikor törhet ki egy újabb világjárvány, és az influenzához hasonló vírusok egyébként is gondot okoznak minden évben, ezért az lenne a cél, hogy egy olyan vakcina prototípust hozzanak létre, ami biztonságos, hatékony, és kis változtatásokkal, gyorsan meg lehet feleltetni, egy olyan vírusnak, ami esetleg újabb típusú, de szintén koronavírus.

Borítókép: Boris Johnson miniszterelnök a bedfordi Mologic laborban beszélget kutatókkal 2020 március 6-án. Fotó: WPA Pool / Getty Images Hungary

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, és vannak, akik az Indexet olvassák! Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!