A réz nagy segítség lehetne a járvány ellen, mégsem látni elég helyen

A réz több kultúrában is az egészség jele, a kínaiaknál csí, vagyis az életenergia, az egyiptomi kultúrában az ankh, az örök élet szimbóluma, de föníciaiak is különleges erőt tulajdonítottak neki. 5000 éve az egészség hírnöke, és tulajdonképpen nem is alaptalanul.

Az egyik legnagyobb előnye, ami a jelenlegi helyzetben is kifejezetten hasznos, hogy a baktériumok, az influenzavírus, az olyan szuperbaktérium mint az MRSA, és a koronavírusok sem úgy viselkednek a felületén mint máshol. Arról már mi is többször írtunk a járvány kapcsán, hogy különböző felületeken napokig életben maradhatnak az új koronavírusok. Ezzel szemben rézfelületen vagy olyan ötvözeten mint a sárgaréz, nagyon hamar elpusztulnak.

Indiában évezredek óta rézedényekből esznek és isznak, az Amerikai Egyesült Államokban és több országban is rézvezetéken érkezik a lakásokba az ivóvíz, mert természetes passzív antimikrobális anyag. Azaz nem kell neki villamos energia vagy fertőtlenítőszer, hogy a kórokozók elpusztuljanak.

Az ipari forradalomban kezdték el igazán használni

Abban az időben használati tárgyak és szerelvények közkedvelt alapanyaga volt a réz, ma az elektromos hálózatok kiépítésénél használják előszeretettel, de nem azért mert nem tapadnak meg rajta kórokozók, hanem mert nagyon jó vezető. A 20. században aztán kiszorították az ipari felhasználásból olyan anyagok mint az alumínium, a rozsdamentes acél, a műanyag vagy az edzett üveg. Jelenleg is ezeket használja mindenki, legyen szó iparról, építkezésről vagy mondjuk telefongyártásról. A sárgaréz kilincsek és gombok is kimentek a divatból, mert a tervezők a modernebb, és gyakran olcsóbb megoldásokhoz nyúltak. Pedig mennyivel nyugodtabb lenne mindenki élete, ha tudná, hogy egy olyan kilincset vagy liftgombot nyomogat naponta vagy olyan kapaszkodót fog a tömegközlekedésen, amin nem maradnak meg a kórokozók!

Keevil szerint itt az ideje, hogy a réz visszatérjen, legalább a nyilvános helyekre és a kórházakba. Arról már lekéstünk, hogy ezzel állítsuk meg a jelenlegi világjárványt, viszont tanulva a mostani esetből, felkészülhetünk a következőre. A globális járványok elleni egyik leghatékonyabb védekezés lehetne, ha a kórházak, tömegközlekedés, nyilvános helyek és az otthonok elkezdenék újra használni a rezet.

1983-ban Phyllis J. Kuhn orvoskutató fogalmazta meg kritikáját a rézfelületek eltűnése miatt. A pittsburghi Hamot egészségügyi központban volt egy higiéniával kapcsolatos oktatás, amely során a diákok különböző felületekről vettek mintát, és az derült ki, hogy a vécécsészén nem találták mikrobákat, míg egy rakás más felület erősen szennyezett volt, olykor kifejezetten veszélyes baktériumokkal. Azt írta, hogy bár makulátlanul tisztának tűntek a rozsdamentes acél kilincsek és ajtónyitók, a 67 százalék réz és 33 százalék cink ötvözetéből készült sárgaréz felület pedig nem, ennek ellenére azon nem találtak baktériumokat. A 88 százalék vas és 12 százalék króm ötvözetéből készült rozsdamentes acélon viszont boldogan éltek és szaporodtak a kórokozók. A kórház egy elég egyszerű és közérthető javaslatot vezetett be a megfigyelései alapján, miszerint a következő felújításkor minél több rézfelületet építsenek be, addig pedig naponta fertőtlenítsék a rozsdamentes acél felületeket.

Keevil a 2015-ös kutatásában nem csak baktériumokkal, de az új koronavírus rokonának számító koronavirus 229E  vírussal is igazolta, hogy nem marad meg a felületen. Egy új kutatás szerint az új koronavírus 4 órán keresztül még a rézfelületen is túlél, igaz ez is sokkal kevesebb idő, mint más fémek esetén. Keevil a vizsgálata során egy rézlemezt erős alkoholba mártott, hogy fertőtlenítse. Ahogy ezt már a napokban mindenki kívülről fújja, ez megöli a vírusokat és a baktériumokat, de csak visszamenőlegesen, tehát nem képez rajta védőréteget. Acetonba mártotta, hogy az esetleges olajszennyeződések is eltűnjenek róla, vagyis egy olyan felületet kapjon, amit lehet tanulmányozni. Ez után ráengedett kórokozókat, és pillanatokon belül a felület újra tiszta volt. A felhasznált kórokozókról előtte megbizonyosodott, hogy bármilyen felületen napokig vagy akár hetekig megmaradnak, azaz nem arról van szó hogy eleve olyan kórokozókkal tesztelt, amik elpusztulnak a levegőn.

Varázslatnak tűnik, de persze a tudománynak van rá magyarázata

Amikor rézzel érintkezik a kórokozó, a rézionok hatnak rá. Ezek az ionok behatolnak a baktériumba vagy a vírusba, és nem csak megölik, hanem a nukleinsavig hatolva totálisan elpusztítja őket, teljesen megsemmisülnek, mintha valaki egy papírlapot szitává lőne egy sörétes puskával. Nincs esély arra, hogy mutálódjnak vagy szaporodjanak. Keevil nem titkolja, hogy a kísérletét egy rézipari kereskedelmi társulás fizette, de ez az eredményeken az égvilágon semmit sem változtat.

Más kutatók a rézipar támogatása nélkül is arra voltak kíváncsiak, hogy a laboron kívül működik-e a réz, például kórházi kilincsek, betegágyak, látogatói székek karfája vagy egy sima infúziós állvány esetében. Egy 2015-ös kutatás három kórház fertőzöttségi veszélyeire és eredményeire volt kíváncsi. Az derült ki, hogy ott, ahol nagy számban használnak rézötvözeteket a berendezés részeként, 58 százalékkal alacsonyabb a fertőzések mértéke. Hasonló eredményt hozott egy 2016-os kutatás is, ami gyermekgyógyászati intenzív osztályok esetében mutatott hasonlóan lenyűgöző csökkenést a fertőzések arányában.

Az a baj, hogy drága

A legtöbb döntéshozó azért nem akar rézfelületet látni a kórházakban, mert az acélhoz vagy a műanyaghoz képest jóval drágábbak. Ez nem újkeletű dolog, mindig is így volt. Viszont kiszámították, hogy a kórházi fertőzések kezelésének a költségeihez képest elenyésző a réz ára, arról nem is beszélve, hogy ezzel hány ember halálát lehetne megelőzni, és az egészségügyi dolgozók munkakörülményei is biztonságosabbak lennének.

A réz ráadásul az Egyesült Államok környezetvédelmi hivatala által is elfogadott és ajánlott anyag, a szakemberek szerint az építészek és tervezők feladata lenne, hogy minél több helyen javasolják a használatát. Ez az első, és eddig egyetlen antimikrobiális felület (korábban az ezüstipar is állított ilyet, de annak hatalmas bírság lett a vége). A réz és a nikkel ugyanolyan hatékony mint a sárgaréz a baktériumok és vírusok elpusztításában, ráadásul már az sem igaz, hogy a sárgaréznek úgy kell kinéznie mint egy trombitának, ugyanis a mai megoldásokkal nagyon hasonló lehet a rozsdamentes acélhoz, ha valakit csak a színe tartott vissza eddig attól, hogy rézkilincse legyen. A szakemberek azt mondják, ha költözik, vagy felújítást tervez, inkább tegyen le arról, hogy a régi réztárgyakat kicseréli, azok jelentik a legjobb, és legbiztonságosabb felületeket.

Borítókép: A Millenium Háza (volt Olof Palme ház) alagsorába vezető rézborítású csigalépcsõje a Városligetben. MTVA/Bizományosi: Róka László

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!