Mennyire voltak hatásosak az eddigi járványügyi lépések? Segítsen megtudni!

A Magyarországon bevezetett eddigi járványügyi lépések, így az iskolák, egyetemek bezárása, a határok lezárása, a tömegrendezvények betiltása, a szórakozóhelyek, mozik bezárása, a maradj otthon-mozgalom mind azt a célt szolgálják, hogy csökkenjen az emberek közötti találkozások száma. Ezzel elméletben csökkennie kell a fertőződés lehetőségének is, így az elvárás szerint lassulni fog a járvány továbbterjedése - és talán elkerülhetővé válik az egészségügyi ellátórendszer túlterhelődése. Vagyis emberéleteket menthetünk meg.

De vajon a gyakorlatban valóban működnek-e az intézkedések, és az emberek valóban kevesebb emberrel kerülnek kontaktusba? Erre keresi a választ a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetében Röst Gergely vezetésével működő járványmodellező kutatócsoport. Ebben az önök segítségét kérik, egy online kérdőív kitöltésében.

A kutatás kitölthető kérdőívét itt találja.

Ahogy két héttel ezelőtti cikkünkben írtuk, a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékén évek óta foglalkoznak a különféle járványok matematikai modellezésével. Korábban alkalmazták a módszert az ebolára, a zikára, az influenzára és sok más ragályos betegségre. Értelemszerű volt, hogy most a Kínából kiindult új koronavírus-járvány viselkedésének előrejelzésében is részt vesznek.

Akkor még az volt a fő kérdés, hogy a kínai esetszám függvényében mekkora az esélye annak, hogy a világ más országaiban is járványok törnek ki. Ezen már túl vagyunk, a figyelem értelemszerűen a magyarországi járvány előrejelzésére, a szükséges intézkedések kiválasztásár tevődött át.

Az eddig bevezetett intézkedések nagyrészt csökkentik az emberek közötti kontaktusokat. Így lassabban terjed a járvány. A kutatásunk célja, hogy megpróbáljuk számszerűsíteni, hogy valójában mennyivel csökkentek ezek a kontaktusok. A kérdőívben alapvetően arra vagyunk kíváncsiak, hogy ki hány emberrel találkozott az intézkedések előtt egy átlagos napon, és hány személlyel kerül kontaktusba most.

- mondta az Indexnek Röst Gergely. A felmérésben rákérdeznek a különböző korcsoportok viselkedésére, így próbálják megbecsülni például az iskolabezárások hatását. A matematikus kiemeli, hogy az intézkedések hatása a járványgörbékben mindig késleltetéssel jelentkezik. A fertőződést ugyanis a lappangási (inkubációs) időszak követi, majd a tünetek megjelenése után is eltelik még néhány nap, míg megjelenik az érintett az egészségügyi ellátórendszerben.

Ha egyáltalán megjelenik. Ugyanis tudjuk, hogy a koronavírus az esetek többségében teljesen tünetmentes vagy csak enyhe tünetekkel járó fertőzést okoz. Így közel sem mindenki hív egyáltalán orvost a betegségéhez. És az orvossal kapcsolatba lépő betegek közül is csak azokat tesztelik - és nyílik lehetőségük arra, hogy regisztrált fertőzöttekké váljanak -, akiknél az épp aktuális esetdefiníció alapján felmerül a koronavírus-fertőzés gyanúja. Ettől függetlenül ezek a fertőzöttek bármikor továbbadhatják a kórt náluk esetleg érzékenyebb személeknek is.

Hiába vezetik be az intézkedést, nem tudjuk, hogy ez a hétköznapi életben hogyan nyilvánul meg. Magyarul betartják-e az emberek az ajánlásokat, utasításokat? A számok alapján most úgy tűnik, hogy a járvány hasonlóképp alakul nálunk, mint a régió országaiban. De nehéz megbecsülni, hogy a regisztrált fertőzöttekhez képest hányan lehetnek a ténylegesen fertőzöttek. Egy kínai adatok alapján készített tanulmányban például úgy becsülték, hogy a valós esetek 86 százaléka dokumentálatlan maradt.

A felmérést itt tölthetik ki. Röst Gergely szerint az lenne az ideális, ha néhány hét különbséggel újra és újra kitöltenék, hogy az emberek viselkedésének időbeli változása is tetten érhető legyen.

Borítókép: Nagy Attila Károly / Index

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!