Harmadára csökkent a budapesti légszennyezettség egy hét alatt

A globális koronavírus-járvány kevés pozitív mellékhatása között a legfontosabb a káros anyagok kibocsátáscsökkentése. Kínában ez 25 százalékos lehetett a legsúlyosabban érintett időszakban, a gyárak, erőművek és a közlekedés leállása miatt a nitrogén-dioxid-koncentráció 40 százalékkal is visszaesett a kínai nagyvárosokban. Hasonló trendet látni Európában is: az Európai Űrügynökség Sentinel 5-P műholdjának adatai alapján készült interaktív térképeken különösen jól látszik az észak-olaszországi javulás a levegőminőségben.

Ezeken a műholdfelvételeken Magyarország felett csak kismértékű javulást lehetett látni, de itt egyrészt egy héttel ezelőtti adatok voltak a képeken, másrészt a pillanatnyi helyzeteket rögzítő műholdképek a légszennyezettség kimutatására nem éppen tökéletesek, inkább csak nekünk, laikusoknak látványos illusztrációk: a szél elfújhatja a szennyező részecskéket, és a műhold méréseit a napfény és az eső is befolyásolja.

Ezért is kértük el az OMSZ-től a legfrissebb, tisztított budapesti légszennyezettségi adatokat (a nyers adatokat mindenki láthatja a levegominoseg.hu oldalon). Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat néhány fővárosi mérőállomását választottuk ki úgy, hogy pesti és budai, belvárosi és zöldövezeti környékekről is legyenek adataink.

Első pillantásra az OMSZ munkatársait is meglepte, hogy miközben lezárták a határokat, bezártak az iskolák, óvodák és bölcsődék, betiltottak minden nyilvános rendezvényt, sok szolgáltatás és munkahely volt kénytelen felfüggeszteni a tevékenységét, mindennek a hatása eleinte egyáltalán nem volt érezhető. Sőt:

Ez azért is érdekes, mert az autóforgalom jelentősen csökkent az elmúlt két hétben. Bár a buszok, villamosok még sokkal inkább kiürültek, és többen váltottak a kevésbé fertőzésveszélyes autóra, a gépkocsi-forgalom történelmi mélypontot ért el Budapesten az elmúlt két hétben. Ezt mutatják a Waze statisztikái is, melyek szerint a napi közlekedők száma a korábbi csúcsértékek nagyjából harmadára esett vissza. Ilyen kevesen csak szilveszter éjjelén szoktak más években autóba ülni.

A közlekedés azonban csak egy tényező. A magyarországi levegőminőségre, főleg falvakban és a kertvárosokban, ennél nagyobb hatása van a háztartási tüzelésnek. Most azonban nem egy hideghullám állt a légszennyezettség mögött, hanem éppen a frontok hiánya. Miközben mi azt érezhettük, hogy a múlt hétvégi lehűlés előtt gyönyörű, tavasziasan meleg idő volt, meteorológiai okokból nem tudott tisztulni a levegő, hiába csökkent közben jelentősen a forgalom.

A magyarázat, hogy miközben nálunk a földön egyre szigorúbb intézkedések léptek életbe a koronavírus-járvány miatt, fölöttünk a légkörben állandóság volt. Szélcsendes időben az úgynevezett keveredési réteg magassága napokig nagyon alacsony, 500 méteres magasság körüli volta. Az inverziónak nevezett jelenség máskor is gyakran fordul elő a Kárpát-medencében. Ilyenkor

Ilyenkor a szennyező anyagok nem tudnak kellő hatékonysággal a környező levegővel elkeveredni, feljutni magasabb légrétegekbe, megrekednek a talaj közelében, vagyis az időjárás miatt az új home office-os, otthonmaradós világban valamivel még rosszabb is lett a levegő.

Ezt söpörte ki a múlt hétvégén érkező hidegfront, ami együtt a kibocsátáscsökkentéssel, megtette a hatását. Ezt pontosan mutatják a fővárosi mérőállomások adatai. A 12 mérőállomásból mi négyet választottunk ki, a pesti belvárosból az Erzsébet teret, a budaiból a Mammut mögötti Széna térit, valamint két külvárosit: a Kőrakás parkot Újpalotáról, valamint a pestszentlőrinci Gilice téren lévőt, ahol a Marczell György Főobszervatórium, a meteorológiai és levegőkörnyezeti mérések magyarországi központja is működik.

Eltűnik a nitrogén-dioxid

A napi átlagok egyértelműen mutatják, hogy mostanra sokkal jobb lett a levegő minősége Budapesten. A változás a nitrogén-dioxid esetében a leglátványosabb, ugyanis ennek a szennyezőnek a kibocsátása, ami elsősorban a most bezuhanó közlekedésből származik. A legforgalmasabb helyszínen, a Széna téren 75 µg/m^₃-ről 13-ra zuhant vissza az NO₂-koncentráció napi átlaga, de hasonló a trend a többi helyszínen is.

Arányaiban kisebb mértékű, de hasonló javulás látszik a szálló por kapcsán is. A 10 mikron alatti méretű PM10 és az egészségre különösen ártalmas PM2.5 esetében is kifejezetten jó értékeket detektáltak az elmúlt napokban. Még a relatíve legrosszabb is legfeljebb az 50 mikronos µg/m³ egészségügyi határérték felét érte el a PM10 szintje a mérőállomások adatai szerint. Ennek ugyanaz a kettős oka, mint amiről már volt szó: a járvány miatti mozgáskorlátozottság és a meteorológia együtt felelős a jobb levegőért.

Hogy az időjárás függvényében a légminőség gyorsan változhat, csütörtökre újra kiderült, amikor délutántól kelet felől újra megugrott a PM10 koncentrációja. Az ok távoli eredetű: az Aral-tó elsivatagosodott környékén kialakult közép-ázsiai homokviharból jutott el hozzánk a természetes eredetű por. (Ez a mi, szerdáig tartó adatsorunkon még nem látszik, a műholdképeken és a frissebb adatokon azonban már igen.

Hosszabb távon a levegő minősége biztosan javulni fog a karanténos időkben. Ez azonban lehet, hogy csak átmeneti fellélegzés: Kínában a termelés visszaállásával március elejétől újra romlanak a levegőminőségi értékek, elkezdett nőni a nitrogén-dioxid-koncentráció.

Kínában a légszennyezettség előkelő helyet foglal el a halálozási okok között, de kutatók szerint a várható élettartamból máshol is akár éveket is elvehet a kültéri légszennyezettség.

Köszönjük az OMSZ és Dézsi Viktor és Pappné Ferenczi Zita, az OMSZ munkatársainak segítségét.

(Borítókép:  Az üres Határ úti felüljáró 2020. március 25-án. - fotó:  Kovács Tamás / MTI)

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!