Vendel
4 °C
15 °C
Index - In English In English Eng

A BCG-oltás enyhítheti a koronavírus-betegség tüneteit

GettyImages-151037740
2020.03.30. 18:37 Módosítva: 2020.03.30. 18:37
Magyarország egyike azon kevés országnak, ahol a tuberkulózis ellen kifejlesztett BCG-oltás mind a mai napig kötelező minden egészséges kisbaba számára. A BCG-ről az utóbbi évtizedekben kiderült, hogy a tbc-n kívül több más betegség ellen is védelmet nyújt, illetve a kezelésükben lehet hasznos. Most több országban is, ahol az oltás nem kötelező, gyorsan beoltják az egészségügyi dolgozókat, azt remélve ettől, hogy részleges védelmet biztosítanak számukra a koronavírussal szemben. Lehet, hogy így lesz, de bizonyíték még nem támasztja alá ezt a reményt.

Szerte a világon az egészségügyi dolgozók - orvosok, ápolók és mindenki, aki a fertőzöttek kezelésén dolgozik - sokkal nagyobb veszélyben vannak, mint az átlagemberek. A fertőzési veszélyeztetettségük mértéktartó becslések is legalább tízszeresre lehet az átlagnak. Amikor pedig túlterhelődik az egészségügyi ellátórendszer, a kórházakban kaotikus állapotok alakulhatnak ki, illetve hiány keletkezik a védőfelszerelésekből, és a fertőzési kockázat még sokszor magasabb lehet.

Minden állam igyekszik ezért minden eszközt megragadni, hogy védje az egészségügyi dolgozóit. Ennek eszköze lehet a BCG-oltás. Igen, a BCG-t a baktérium okozta tbc ellen fejlesztették ki, aminek semmi köze sincs a koronavírushoz. És mégis, korábbi tudományos bizonyítékok arra utalnak, hogy az oltásnak jóval szélesebb a védőképessége, és az immunrendszert általánosan felvértezi a legkülönfélébb kórokozók ellen.

Ausztrál, holland oltóprogramok

Ebből kiindulva több államban (ahol nem általános az újszülöttek BCG-oltása) klinikai teszteket kezdtek a vakcinával, hogy kiderüljön, tényleg jó-e valamennyire az új koronavírus ellen. A tesztekbe bevont első alanyok éppen az egészségügyi szakemberek, és a kísérleteket megkönnyíti, hogy a BCG már 100 éve bizonyítottan elhanyagolható kockázattal járó oltás. Vagyis ki van próbálva, nem kell félni attól, hogy nem ismert mellékhatásai lesznek az oltottakon.

Ausztráliában máris 4000 orvost, ápolót és egyéb egészségügyi dolgozót immunizálnak a következő hetekben egy randomizált, kontrollcsoporttal végzett klinikai vizsgálat során, és a tesztet a WHO is támogatja. A vizsgálatot a Murdoch Gyermekgyógyászati Kutatóintézet (MCRI) koordinálja, és azzal indokolják a szükségességét, hogy a BCG-oltás a múltban már többször bizonyította hatásosságát a légúti fertőzéseket okozó vírusok ellen, az immunrendszer erősítése révén.

Azt reméljük, hogy a covid-19 tüneteinek ritkulását, illetve enyhülését fogjuk tapasztalni azon egészségügyi dolgozók körében, akik megkapják a BCG-oltást

- mondta Nigel Curtis, az MCRI fertőzőbetegségek-kutatócsoportjának vezetője.

Hollandiában már a múlt héten megkezdődtek a tesztek. Az ország egyike azon kevés országnak, ahol nem használták (eddig) széles körben a BCG-oltást a tbc visszaszorítására, mert a hivatalos álláspont szerint a betegség olyan ritkán fordul elő a társadalomban, hogy azt teszteléssel is nyomon lehet követni, és védekezni ellene. Első körben ezer holland egészségügyi dolgozót fognak beoltani a BCG-vel vagy placebóval, és ugyanazt fogják vizsgálni, mint az ausztrálok.

Más ellen is véd

A BCG a Bacillus Calmette–Guérin rövidítése. A tbc-t okozó Mycobacteriumok legyengített, de élő törzsét tartalmazza, amelyet a kifejlesztőiről, Albert Calmette-ről, illetve Camille Guérinről neveztek el, akik a múlt század első évtizedeiben a francia Pasteur Intézetben kutattak. A veszélyes Mycobacteriumot 13 év alatt 239-szer tenyésztették ki újra és újra (gyakorlatilag 239 nemzedéket hoztak létre belőle), és minden generációból kiválasztották az egyre kevésbé virulensebb példányokat. Így az I. világháború végére megalkottak egy olyan törzset (ez a BCG), amely már nem képes tbc-t okozni, de az ellene kialakuló immunválaszt kiváltja.

Ami viszont most különösen érdekessé teszi, az, hogy úgy tűnik, a BCG-oltás hatása nem teljesen specifikus a tbc-re, hanem számos más, akár a Mycobacteriummal köszönőviszonyban sem lévő kórokozóval szemben is ad bizonyos fokú védelmet. Ez rendkívül ritka, hiszen a legtöbb vakcina kizárólag azt a vírust vagy baktériumot hatástalanítja, amelynek receptoraihoz specifikusan kötődni tud.

Az új koronavírussal szembeni hatásosságáról egyelőre nincsenek konkrét adatok, de sok egyéb vírusfertőzés esetében vannak, és ezek reménykeltők. Két Bissau-Guineában élő és dolgozó dán kutató például az elmúlt évtizedekben felfedezte, hogy a BCG-oltás megelőzte az összes fertőzések 30 százalékát - függetlenül attól, hogy milyen kórokozó okozta őket - az oltást követő egy évben.

Ezt az eredményt többen vitatják. A WHO által 2014-ben készített review tanulmány (amely a témában elérhető sok vizsgálat eredményeit elemezte együttesen) megállapította ugyan, hogy a BCG-vel beoltott gyerekek halandósága csökkent, de a BCG másfajta fertőzésekkel szembeni védő szerepét alátámasztó bizonyítékokat meglehetősen kétségesnek minősítette. Egy újabb, 2016-os hasonló tanulmány már egy fokkal hihetőbbnek ítélte az összefüggést, de ez is megjegyezte, hogy rendes klinikai vizsgálatok kellenek. Nos, ezek most megtörténnek.

Egyre több a reménykeltő adat

Ugyanakkor az elmúlt négy évben már számos olyan eredmény született, amelyek alátámasztják, hogy a BCG általánosan hatékonyabbá teszi az immunrendszert. Az immunrendszer működésének klasszikus modellje szerint a védekezőrendszer két ága működik párhuzamosan. A veleszületett immunitás nem kórokozóspecifikus, és nincs is szükség arra, hogy az illető találkozzon korábban a betegséggel, így is elpusztítja a patogének 99 százalékát.

A másik ág az adaptív immunitás, amelyben a T és B-immunsejtek kifejezetten az adott kórokozó ellen alakulnak ki, majd a fertőzés elmúltával kis részük memóriasejtekké alakul, hogy az újabb támadáskor már gyorsan legyárthassuk a szükséges ellenanyagokat és immunsejteket.

Az általános feltételezés szerint a veleszületett immunválasznak nincs memóriája, vagyis az újabb fertőzésre adott reakciók nem függenek a korábbi betegségektől. Csakhogy úgy tűnik, hogy mégis van, és az elmélet kidolgozói ezt "edzett immunitásnak” (trained immunity) nevezték el. A feltételezések szerint a bőr alá adott BCG-oltás még hónapokig aktív marad a szervezetben, és a veleszületett immunitást tréningezi, ami miatt az

általánosan erősebbé válik a legkülönfélébb kórokozók ellen.

Két évvel ezelőtt már végeztek egy placebo-kontrollált klinikai vizsgálatot, amikor embereket vakcinaként használt, legyengített sárgaláz-vírussal fertőztek meg. Úgy találták, hogy a BCG-oltás védettséget nyújtott ezzel a Mycobacteriumhoz nem kötődő kórokozó ellen is. feltételezések szerint ennek oka, hogy az oltás “átprogramozza” az immunsejteket, ami miatt azok általánosan hatékonyabbakká válnak.

Az elmélet központi alakja, Mihai Netea, a holland Radboud Egyetem orvoskarán már tavaly, a koronavírus felbukkanása előtt elkezdte megtervezni Görögországban és Hollandiában a BCG-oltás általános védőhatását vizsgáló klinikai tesztet, de ez most hirtelen nagyon sürgőssé vált.

Az idősek védelme

Közben az Exeteri Egyetemen, illetve a német Max Planck Intézetben is bejelentették, hogy BCG-oltóprogramokat indítanak az idősek körében, hogy azt vizsgálják, a vakcina megvédi-e őket a betegségtől. A BCG nagy előnye a még csak kísérleti fázisban lévő gyógyszer-, illetve vakcinajelöltekkel szemben, hogy már 100 éve ismert és engedélyezett szer. Így, még ha végül kiderül, hogy az új koronavírus okozta betegséggel nem tud mit kezdeni, akkor is csak előnyére válik mindenkinek, aki megkapja.

Magyarországon 1954 óta kötelező minden egészséges kisbabának a BCG-oltás, amit rendszerint már a szülészeten, néhány napos korukban meg is kapnak. A BCG az utóbbi években az oltásellenesek kereszttüzébe került, de az állítólagos veszélyességét semmi sem támasztja alá, az semmi más, csak rémhírkeltés. Felmerült, hogy kiveszik a kötelező oltások közül, de ez eddig nem valósult meg.

Viszont az 1954 előtt születettek (vagyis a 65 évnél idősebbek) nincsenek tömegesen beoltva. Ráadásul éppen ez az a korosztály, amelyre egyébként is sokkal veszélyesebb a koronavírus-fertőzés. Felvethető, hogy nem lenne előnyös, ha megelőzésképpen oltóprogram kezdődne Magyarországon is a nem oltott idősek részvételével. Ugyanakkor meggondolandó, hogy mekkora kockázata van annak, hogy sok idős embernek az egészségügyi intézményekbe kell mennie az oltások beadásáért.

Fontos megértenünk, hogy miközben valóban van esély arra, hogy a BCG-oltás enyhítheti a tüneteket, az valószínűtlen, hogy teljes védettséget adna a fertőzés ellen.

Nagyon valószínű, hogy az ember ugyanúgy fertőzhet, függetlenül attól, hogy megkapta-e a BCG-t vagy sem. Ráadásul az idősek veszélyeztetettsége még akkor sem csökken, ha kiderül, hogy a BCG valóban hat a koronavírus ellen. Ezért továbbra is fenn kell tartani, sőt esetleg szigorítani kell az embereket egymástól elkülönítő intézkedéseket.

Borítókép: Getty Images Hungary / Bsip

Durva influenza vagy veszélyes világjárvány?

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!