A járvány miatt késedelmet szenved a klímaügy
További Tech-Tudomány cikkek
Elmarad az ENSZ novemberre tervezett nagy klímakonferenciája, amin az országok megtehették volna saját vállalásaikat a kibocsátáscsökkentésért, a klímaváltozás mérsékléséért. Az ok természetesen a koronavírus. A döntéssel időt nyer a politika, különösen az Európai Unió, hogy több mindent át tudjon vinni zöld elképzeléseiből.
Az ENSZ nagyjából évente megrendezett klímaügyi gigakonferenciái, például az IPCC többnyire erre időzített nagy, jellemzően egyre vészjóslóbb jelentései mellett elsősorban arra jók, hogy az ENSZ-tagállamok és a világ vezetői itt tegyék meg tétjeiket és klímaügyi vállalásaikat a párizsi célok alapján. Ez az, amit tavaly (a chilei zavargások miatt) végül Madridban tartottak meg, és a zöld ügyek iránt fogékonyak csalódottan vették tudomásul, hogy túl nagy eredmények a hangos fogadkozások ellenére ezúttal sem voltak – miközben a bolygó egyre távolabb kerül a másfél fokos céltól (ezen a tartományon belül kellene tartani a globális átlaghőmérséklet emelkedését, hogy ne következzen be még nagyobb kataklizma).
A koppenhágai állatkert jegesmedvebocsa anyja társaságában 2020. február 27-én. A Nemzetközi Jegesmedve Nap célja hogy felhívja a figyelmet arra hogy a globális felmelegedés veszélyezteti a jegesmedve populáció fennmaradását.
Fotó: Ida Guldbaek Arentsen / MTI / EPA
A következő klímakonferencia novemberben lett volna Glasgow-ban, a foci EB, az olimpia, és úgy általában az élet elhalasztása után azonban nem nagy meglepetés, hogy most ezt is eltolták. Ha minden jól megy (oké, ez most nem annyira jellemző általában, bár a kecskék jól vannak, és hátha tényleg gyógyír az idő), fél évvel később tartják majd meg. Addig sok minden lehet, akár lehet majd zöldebben újrakezdeni, konkrétabban pedig megállapodni azokban a politikai vállalásokban, amikre Glasgow-ban szükség lenne.
Ez most leginkább az EU számára lenne fontos, a Von der Leyen vezette Bizottság ugyanis a nemzetközi színtér klímabajnokaként szeretne megjelenni, ezt szolgálná az európai Green Deal is. Igaz, erősen megoszlanak a vélemények, hogy az milyen arányban tartalmaz érdemi elemeket és inkább greenwashing-jellegű zöld marketinget, de legalább az elvi szinten elfogadott pontokban kellene megállapodásra jutnia a tagállamoknak, például abban, hogy végül is mit mondanak, hány százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Ursula von der Leyen az Európai Bizottság (EB) elnöke az európai klímatörvény tervezetéről tartott heti bizottsági ülést követő sajtóértekezleten Brüsszelben 2020. március 4-én.
Fotó: Olivier Hoslet / MTI / EPA
Ez egyelőre nyitott kérdés, és a gazdaság, az energiaszektor költségigényes átalakításának módjáról és mértékéről idáig sem sikerült dűlőre jutni, közben meg felfordult a világ, és éppen beüt az elmúlt évtizedek jó eséllyel legnagyobb recessziója. Brüsszel fogadkozik, hogy a járványügyi és gazdasági válságkezelés során is tartják magukat a Green Dealhez, de közben látszik, hogy a világban Amerikától Kínáig rögtön a környezetvédelmen igyekeznek spórolni.
A gazdaságok újraindításakor minden erővel arra kell törekedni, hogy egy zöld, egészséges, igazságos és fenntartható gazdaságot hozzunk létre, nem visszatérve a korábbi normálisnak tartott állapothoz – hangsúlyozta a glasgow-i konferencia halasztása kapcsán Patricia Espinosa, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Titkárságának vezetője. Szerinte ugyanis az emberiség előtt álló legnagyobb jelenlegi kihívás ugyan a COVID-19, de hosszú távon a klímaváltozás mindannyiunkra nézve sokkal fenyegetőbb.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
