Ausztráliában elkezdték a koronavírus-vakcinák preklinikai tesztelését
További Tech-Tudomány cikkek
- Rongyként nyújtható és csavarható az LG új kijelzője
- Az élet keresése közben végezhetett a marslakókkal az amerikai szonda
- Itt a nagy dobás a 4iG-től: műholdakat állítanak Föld körüli pályára
- Minden eddiginél furább hibrid szörnyeteggel rukkolhat elő az Apple
- Hamarosan képtelenek leszünk kiszolgálni az adatközpontok energiaigényét
Elkezdték két Covid-19 elleni oltóanyag klinikai tesztelésének első fázisát Ausztráliában, jelentette be csütörtökön az ausztrál kormány tudományos ügynöksége (CSIRO). A CSIRO januárban kapcsolódott be a Coalition for Epidemic Preparedness Innovations (CEPI) vakcinafejlesztésre koncentráló globális szervezet munkájába, hogy segítsen a koronavírus elleni oltóanyag kifejlesztésében.
Az Oxfordi Egyetemen és az amerikai Inovio Parmaceutical gyógyszergyártó által készített vakcinák állatokon történő tesztelését az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hagyta jóvá. A CSIRO ezekkel az oltóanyagokkal kezdte el a preklinikai tesztelést.
Az Oxfordi Egyetemen kifejlesztett oltóanyag egy vektorvakcina, amely "hibás" vírust használ a koronavírus fehérjéinek az immunrendszerbe juttatására és az immunválasz kiváltására. Ez a vírus nem képes szaporodni, ezért a vakcina nem tudja megbetegíteni a szervezetet. Az Inovio által készített vakcina pedig a koronavírus bizonyos fehérjéit kódolja az immunrendszerbe és ezzel arra készteti a sejteket, hogy előállítsák ezeket a fehérjéket, mielőtt az immunrendszer reagálna rájuk.
A preklinikai vizsgálat keretében egyelőre házi görényeknek adják be a vakcinákat a CSIRO egy magas szintű biológiai biztonsági létesítményében. "A tesztelésnek ez az első fázisa mintegy három hónapot vesz igénybe" – mondta el a Reuters hírügynökségnek a CSIRO egészségügyi igazgatója, Rob Grenfell. Hozzátette, hogy alkalmazható vakcina legkorábban a jövő év vége felé lehet a fejlesztésből. A CSIRO azt is vizsgálja, hogy a vakcina milyen módon fejti ki leghatékonyabban a hatását: az izomszövetbe injektálás és az orrspray is szerepel a kutatásban.
Grenfell kiemelte, hogy az ausztrál kutatók a preklinikai tesztelésig nyolc hét alatt jutottak el, holott ez máskülönben akár két évbe is telhet. A jelenleg vizsgált két lehetséges oltóanyag közül az egyikkel április végén vagy május elején már elkezdődhet az embereken történő tesztelés is.
Kínán kívül a CSIRO volt az első kutatószervezet, amely sikeresen kifejlesztette a vírus laboratóriumi változatát. Februárban erősítették meg, hogy a házi görények az emberhez hasonlóan reagáltak a koronavírusra, mivel légzősejtjeikben megvan az a receptor, amelyhez a vírus kapcsolódni tud. A vakcinával ezt a kapcsolódást akarják gátolni. Grenfell szerint jó esély van arra, hogy az oltóanyag embereknél is hatásos lehet.
Jelenleg az amerikai Moderna Inc. áll legközelebb az ismert kutatóintézetek közül az emberi teszteléshez, bejelentett terveik szerint már márciusban elkezdték a kísérleteket. Izraelben szintén elkezdték egy Covid-19 vakcina prototípusának tesztelését rágcsálókon egy biokémiai védelmi laboratóriumban. (MTI/Reuters/Hszinhua)
(Borítókép: laboratóriumi görény. Fotó: Peter Kovalev/TASS via Getty Images Hungary)
Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást,
hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk!
Kattints ide!