Borzasztó a helyzet a Nagy-korallzátonynál

Tömeges korallfehéredés zajlik éppen Ausztrália keleti partjainál, ami akkor megy végbe, ha túl meleg a víz. A korallok táplálkozását segítő algák, amelyek a látványos színeket is adják, a magasabb hőmérsékletet elég rosszul tűrik, ezért van jól látható nyoma a víz felmelegedésének.

Ez már a harmadik korallfehéredés az elmúlt öt évben a 2300 kilométer hosszan elterülő zátonynál, és a James Cook Egyetem munkatársai vizsgálatai szerint az eddigi legnagyobb ilyen esemény.

A kutatók március utolsó két hetében a levegőből figyeltek meg 1036 korallzátonyt, hogy felmérjék a fehéredés kiterjedését, és ez alapján a zátony északi, középső és déli részei egyaránt érintettek. 2016-ban az északi régióban volt a legnagyobb pusztulás, 2017-ben a középső területen, most viszont az egész zátonynál észlelhető a fehéredés. Most először sújtja komoly fehéredés mindhárom régiót a Nagy-korallzátonynál - mondta Terry Hughes professzor, a vizsgálat vezetője.

A látványos korallzátonyok fontos bevételi forrást jelentenek Ausztráliának, a természeti csoda évente 4 milliárd dolláros forgalmat hoz a turisztikai szektornak. Ezt mind elveszíthetik, ha nem tudják megvédeni az élővilágot a klímaváltozás káros hatásaitól.

A korallfehéredés már 1998-ban megjelent, ám azóta egyre gyakoribb, és ezáltal csökken a zátony esélye a regenerálódásra. A James Cook egyetem munkatársai hamarosan a víz alá merülve folytatják a kutatást, hogy megtudják, ezúttal milyen mértékű a pusztulás, mely fajokat érinti leginkább a kifehéredés.

(Phys.org)

(Borítókép:  Lucas Jackson / Reuters)