Budapest sem rezeg annyira a járvány óta

Fővárosunk a földfelszín alatt is elcsendesedett, amióta a koronavírus járványa miatt kijárási korlátozásokat vezettek be, ez tudományos műszerekkel is kimutatható. A Nature című tudományos lapban megjelent belga cikk nyomán a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontnál is megnézték az emberi tevékenységgel összefüggésbe hozható szeizmikus mérési adatokat, és a görbéken jól látható volt minden egyes kormányzati intézkedés hatása.

A Geodéziai és Geofizikai Intézet munkatársai a Sas-hegy gyomrában működő szeizmológiai állomáson figyelték meg a nagyváros szeizmikus hatásának változását. A témát rendkívül alaposan körüljáró cikkükben azt írták, hogy emberi aktivitással összefüggő „kultúrzaj” leginkább a 20 Hz-es frekvencián mutatható ki, ezt az utóbbi hetek mérései is alátámasztják.

Az ábrán jól láthatók a veszélyhelyzet bejelentésének hetén még átlagosnak mondható reggelek, amikor jókora tüskék alakultak ki a reggeli csúcsforgalom hatására. A legtöbben még rendesen bejártak dolgozni. Az iskolák bezárása jelentős visszaesést eredményezett, bár a reggeli erős forgalomból még mindig maradt egy kevés, néhány napon megmaradtak a reggeli tüskék. Eközben összességében jócskán visszaesett a szeizmikus háttérzaj.   

Érdekes még, hogy a 20 Hz-es frekvencián meg sem jelenik a március 22-i két nagyobb zágrábi földrengés, amelynek a nyomait a részletesebb tanulmányban megtalálható grafikonokon kell keresni, az 1 Hz-es és az alatti frekvenciákon.

A magyar kutatók azt is bizonyítani tudják, hogy a 20 Hz-en észlelhető háttérzaj az emberi tevékenységhez köthető, és ehhez a tavaszi óraátállítás adott támpontot.

A napi átlagokból ugyanis szépen kirajzolódik, hogy a nyári időszámítás alatt eltolódnak a napi zajgörbe csúcsai a téli időszámítás görbéihez képest, hiszen az emberi tevékenység is egy órával korábban kezdődik.

(GGKI)