Tavaly is a légiközlekedés volt a legbiztonságosabb

A Nemzetközi Légiközlekedési Szövetség (International Air Transport Association – IATA) idén is közzétette (1964 óta immár 56. alkalommal) az előző évi, polgári légiközlekedésre, az utas- és teherszállító légitársaságokra vonatkozó biztonsági jelentését. Bár a kiugróan biztonságos 2017-es évhez képest (amikor csupán 19-en vesztették életüket halálos légiközlekedési balesetben) több volt a halálos áldozat, összességében folytatódik az évek óta tartó pozitív trend a polgári repülés világában.

2018-hoz, sőt az előző öt év átlagához képest is csökkent 2019-ben a légibalesetek száma és aránya is, és a halálos incidensekből is kevesebb volt. Az IATA összefoglaló számai szerint az egy évvel korábbihoz képest 2019-ben 17 százalékkal kevesebb volt a polgári repüléssel közvetlenül összefüggő balesetek száma, és minden tekintetben javultak a biztonsági mutatók az előző évhez képest, aminek köszönhetően csaknem felére csökkent a halálos légibalesetek kockázata.

Az IATA kockázati mutatója 2019-ben 0,09 esemény volt millió repülésre vonatkoztatva. Ennek alacsonyságát az IATA szerint legjobban talán úgy lehetne érzékeltetni, hogy egy utas ha az év minden egyes napján repülőre szállna, akkor 535 évnek kellene eltelnie ahhoz, hogy valamiféle halállal végződő baleset részese legyen, és 29 586 évig kellene a világban ide-oda repülgetnie ahhoz, hogy végül olyan balszerencséje legyen, hogy a járatán utazók mindegyike - így ő maga is - odavesszen.

Tavaly 8 halálos baleset történt, 191-en haltak meg

A trendeket figyelő jelentés szerint a civil repülés az elmúlt évtizedben évről-évre egyre biztonságosabb, kockázatmentesebb, miközben volumene egyre bővül. 2018-ban 4,3 milliárd légiutas jutott 46,1 millió légi útra, míg 2019-ben 4,5 milliárd légiutas ült 46,8 millió járaton (ez 96 utas/út). 2018-ban tizenegy halálos áldozatokkal járó baleset történt, 523 halálos áldozattal, 2019-ben ezek száma nyolcra csökkent és összesen 240 életet követeltek. A 2019-es nyolc halálos baleset a légi utak számára vetítve 0.000017 százalék, míg a 240 halálos áldozat az utasok számára vetítve 0,0000053 százalék.

Ha e számok mellé odatennénk a közúti közlekedés évi több százezer halálos áldozatot számláló globális baleseti adatait, akkor jól lehetne látni a hatalmas kontrasztot – csak azért nem lehet igazán precízen összevetni a két dolgot, mert a közúti közlekedésről nincsenek olyan összesített statisztikák, mint amilyenekkel a 117 országot, 290 légitársaságot tömörítő IATA tud szolgálni. A WHO 2020-as becslése szerint tavaly hozzávetőleg 1,35 millióan haltak meg közúti balesetben szerte a világon.

A 2019-es halálos balesetek kategóriákra bontva:

• 4 baleset repülés közben, a személyzet elvesztette az irányítást a repülőgép fölött – 191 halott
• 1 baleset landolás közben, a repülőgép nem tudott rendben leszállni és a földnek csapódott – 41 halott
• 1 baleset egyéb okokkal összefüggésben – 5 halott
• 2 baleset landolás után, futópályáról letérés miatt – 3 halott

A nyolc halálos balesetet szenvedő gépből 6 utasszállító és 2 teherszállító repülőgép volt.

Mint a számokból látszik, a repülőgép fölötti kontroll elvesztése a legveszélyesebb incidenstípus. A legtragikusabb, és a világsajtót azóta is foglalkoztató ilyen baleset az etióp légitársaság 2019. március 10-i katasztrófája volt, ami 149 utas és a nyolcfős személyzet halálával járt. A 302-es járat hat perccel fölszállás után történt lezuhanása ismételten felszínre hozta a Boeing 737 MAX 8-as repülőgépek súlyos hibáit, földre kényszerítve az összes ilyen típusú gépet, és válságba taszítva a legendás amerikai repülőgépgyártót. (Ez volt a Boeing 737 MAX 8-asok második balesete a Lion Air 610-es járatának 2018. október 29-i, hasonló katasztrófája után.)

A reptér kockázatos

2019-ben 44 szerencsés kimenetelű, halállal nem végződő incidens történt. Ezek kategóriákra bontva:

• 15 futópálya elhagyás (Runway Excursion)
• 8 repülés közbeni meghibásodás, károsodás (In-flight Damage)
• 6 futómű-meghibásodás (Gear-up Landing/Gear Collapse)
• 5 faroksérülés fel- vagy leszállás közben (Tail Strike)
• 4 földön bekövetkezett baleset (Ground Damage)
• 3 kemény landolás (Hard Landing)
• 2 baleset egyéb okokkal összefüggésben (Other End State)
• 1 elhibázott landolás (Undershoot)

Az adatokat és az incidenseket elemezve kitűnik, hogy a legtöbb baleset továbbra is reptéri környezetben történik, a landolással, fölszállással összefüggésben, csak a futópályáról való kicsúszások az esetek egyharmadát teszik ki. A jövőre nézve kétségkívül ez az egyik terület, ahol bőven van még hová fejlődni a biztonsági protokolloknak, áll az IATA jelentésében.

A kereskedelmi repülés 2019-ben bekövetkezett incidenseinek 32 százaléka Észak-Amerikában, 17 százaléka Afrikában és 15 százaléka az ázsiai-csendes-óceáni térségben történt. Európa a világ legbiztonságosabb térségének számít a polgári légi repülést illetően. Érdekes adat, hogy a 2019-es incidensek 58 százaléka gázturbinás sugárhajtóműves repülőgépekkel történt, 42 százaléka pedig légcsavarosokkal, miközben ez utóbbiakból jóval kevesebb van (a gázturbinás civil repülőgépek egyhatoda turbolégcsavaros).

Az IATA adatai szerint a világban 2019-ben 33 299 civil utas- és teherszállító repülőgép üzemelt, ebből 29 870 volt utasszállító, 3429 pedig teherszállító. A 2019-es incidensek közül öt teherszállító repülőgéppel történt, ebből kettő volt halálos, összesen nyolc áldozattal. Három baleset landolás előtt nem sokkal, kettő landoláskor történt. Ha százalékosan nézzük, akkor az utasszállítók 0,16 százalékát érte valamiféle baleset, míg ez az arány a teherszállítóknál 0,15 százalék.

Érdekes év lesz az idei

Jóslásokba nem bocsátkozva a jelenlegi helyzettel kapcsolatban annyit biztonsággal ki lehet jelenteni, hogy a a 2020-as évről szóló jövő évi jelentés minden korábbihoz képest rendkívüli adatokat fog tartalmazni. Az IATA által március végén közzétett februári utasforgalmi adatokon már jól látszódott a koronavírus-járvány hatása: 14 százalékkal csökkent az értékesített utaskilométerek száma, és márciusra minden bizonnyal még drasztikusabb csökkenést mutatnak majd az adatok. A Kínából induló fertőző betegség ugyanis ekkor vált igazán világjárvánnyá, aminek következtében sorra álltak le a légitársaságok.

A március 15-vel végződő héten az Alitalia csökkentette a legnagyobb mértékben kapacitását, a járatok 70 százalékát mondták le, a Lufthansa-csoport az előre meghirdetett járatok 40 százalékát nem indította el, a Ryanair 28 százalékkal kevesebb kapacitást kínált fel. Mivel egyre több ország tiltotta meg a belépést valamilyen formában a külföldiek számára, egy sor légitársaság szinte teljesen le is állt: a LOT Polish Airlines, a SAS Scandinavian Airlines, az Air Baltic, a Lauda és a CSA Czech Airlines minden kereskedelmi járatát törölte.

A március 22-vel végződő héten további hat nagyobb légitársaság jelentette be, hogy teljesen felfüggesztik az utasszállító járatokat, így a Brussels Airlines, az Austrian Airways, az Air Dolomiti, a Transavia és a Jet2 is bejelentette, hogy teljesen leállnak, és a világ legnagyobb nemzetközi légitársasága, az Emirates is közölte, hogy március 24-től további intézkedésig nem indít egyetlen, utasokat szállító járatot sem. Az európai légibiztonsági szervezet, az Eurocontrol április eleji közlése szerint a forgalom elérte mélypontját, az egy évvel ezelőttihez képest az európai légi járatok számának csak 12-14 százaléka, mintegy ötezer körüli járat üzemel, szemben az egy évvel korábbi 31 ezerrel.

Az IATA friss helyzetjelentése szerint a járvány miatt globálisan 25 millió légi közlekedéshez köthető munkahely került veszélybe, a legtöbb, 11,2 millió állás a turizmusra jelentős mértékben támaszkodó Ázsia-Óceánia térségben. Európában az IATA becslései szerint 5,5 millió állás van veszélyben. A légközlekedési szektor szinte teljes leállása pedig a baleseti statisztikákra is nagy hatással lesz nyilvánvalóan.

(Borítókép: a 2019. március 10-én lezuhant etióp Boeing 737 Max 8-as repülőgép darabjait gyűjtik egy helyre munkások a  baleset körülményeit vizsgáló bizottság megbízásából, a katasztrófa után 3 nappal, Hama Quntushele falu határában. Fotó: Tony Karumba/AFP)