Különleges gének miatt élnek meg matuzsálemi kort egyes kutyák

Matuzsálemi kort megélt kutyák vizsgálatával olyan génváltozatokat azonosítottak egy friss kutatásban az ELTE kutatói, amelyek eddigi ismereteink szerint nem fordulnak elő átlagos élethosszú kutyákban – derült ki az ELTE Etológia tanszék közleményéből.

A Frontiers in Genetics szaklapban publikált tanulmányban a kutatók két kutya, a 27 évet élt Buksit, illetve a 22 évet élt Kedves génjeit vették górcső alá. A legöregebb matuzsálemek genomja halmozottan tartalmaz az élettartamot növelő génváltozatokat, a legtöbb ilyen gén

• a sejtek energiatermelésével,
• önfenntartásával,
• és a DNS-hibák javításával kapcsolatos funkciókat lát el.

Az ilyen gének azonosításához általában hatalmas mennyiségű adat elemzésére van szükség, melynek során kapcsolatot keresnek az átlagnál hosszabb életkor és egyes génvariánsok előfordulása között. A genetikai kutatásokhoz többnyire elegendő a kutyák szájnyálkahártyájáról vett törlet, így a mintavétel egy kis csiklandozáson kívül nem jelentett semmilyen kellemetlenséget a két állat számára. Gazdáik beleegyezése után, mivel különleges helyzetről volt szó, Buksi és Kedves állatorvosi segítséggel ezen kívül pár csepp vérrel is támogatta a tudományt – a speciális eljárás, az úgynevezett „teljesgenom-szekvenálás” ugyanis érzékeny technika, és legmegbízhatóbban vérből izolált DNS-ből kivitelezhető.

A mostani tanulmány különlegességét az adja, hogy a genetikai analízis a két, matuzsálem életkorú kutya teljes genomi információján alapult, amelyeket 850, átlagos élethosszú kutyáéval vetettek össze. Egy kutya genomja körülbelül 2,5 milliárd genetikai betűt - ún. bázist - tartalmaz, ráadásul minden betűt duplán, annak megfelelően, hogy minden testi kromoszómából (ez a DNS becsomagolt formája) két példánnyal rendelkezik. Ennek az összesen mintegy 5 milliárd betűnek a megfelelő sorrendben való kiolvasása és összerendezése hatalmas számítástechnikai kapacitást igényel. Egyetlen, a nyers adatokat tartalmazó fájl száznál is több gigabájt helyet foglalhat egy számítógép merevlemezén.

Az adatokat szuperszámítógépek használatával elemeztük ki, azt keresve, hogy milyen genetikai variánsok fordulnak elő a két matuzsálem kutyában, és ezek mutatnak-e egymással átfedést

– mondta Jónás Dávid bioinformatikus, a tanulmány első szerzője. A legígéretesebb gének közül 4 a génkifejeződés szabályozásával, ezáltal pedig a sejtek alapvető funkcióinak finomhangolásával hozható kapcsolatba, ami egybevág a legújabb szakirodalmi eredményekkel, és egy izgalmas kutatási irányt vetít előre.

Az analízist egy korábbi, emberi matuzsálemeket vizsgáló kutatás mintájára is lefuttatták, célzottan az öregedéssel összefüggésbe hozható génekre fókuszálva. A két kutya esetében 24 ilyen variánst sikerült felderíteni, az eredmények pedig fontos kezdeti lépést jelenthetnek a kutyák egészséges öregedésének és hosszú életének genetikai feltételeit feltáró kutatások számára. Sándor Sára genetikus elmondta, hogy amikor a kutyák genomjában található mind a húszezer gént megvizsgáltuk, néhány génben jelentős, úgynevezett start- és stop-kodon mutációkat találtunk. Szerinte ezeket érdemes volna tovább vizsgálni, első körben igazolva azt, hogy valós mutációkról van szó, majd pedig feltárni a biológiai hatásaikat is.

Kubinyi Enikő etológus, a kutatás vezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy a különlegesen hosszú életkor elérésében a környezet szerepe is fontos. Buksi és Kedves is vidéken, teljesen szabadon éltek és sok kutyával, emberrel voltak kapcsolatban, ebben hasonlítottak a 29,5 évet élt világcsúcstartó ausztrál matuzsálemhez, Bluey-hez. Táplálkozásukat tekintve viszont különbözött a helyzet: Buksit egész életében nyers csirkével és háztáji maradékkal etették, fiatalabb korában ürgékre és pockokra is vadászott a pusztán, míg Kedves ugyanazt ette, amit az ócsai állatotthon többi lakója. 

A kutatók szeretnék eredményeiket megerősíteni további idős kutyák vizsgálatával, ezért kérik, hogy aki 22 éven felüli kutyát ismer és szívesen részt venne a kutatásban, jelentkezzen a honlapjukon.