Orbán
8 °C
19 °C
Index - In English In English Eng

A rejtélyes vuhani víruslabor esete a koronavírussal

000 1QN67F
2020.04.21. 12:51
Kutatók ezrei dolgoznak azon, hogy a koronavírus-járványt okozó SARS-CoV-2 vírus működését megismerve kidolgozzák az ellenszereket, és ez így van jól, ezzel lehet életeket megmenteni. De azt a kérdést sem szabad elfelejteni, hogy hogyan és honnan jött a vírus, mert ez segíthet felkészülni a következő hasonló járványra. A válaszhoz viszont jóval több információt kell kapniuk a tudósoknak, főleg Kínától.

Több elképzelés van a most terjedő koronavírus, a SARS-CoV-2 eredetéről, mint amennyi kézzelfogható bizonyíték. Ráadásul jó esély van rá, hogy fontos információk nem kerülnek nyilvánosságra – Kína birtokában lehet ugyan ezeknek, ám az ország nem kezeli kimondottan transzparensen a helyzetet. Így nem marad más, mint a tények és az összeesküvés-elméletek furcsa egyvelege.

Az alábbi forgatókönyvek elképzelhetők: 

  • A SARS-CoV-2 teljesen természetes eredetű, és miután a denevérekről átkerült egy másik gazdaállatra, onnan továbbjutott az emberekre. Ez a legvalószínűbb eset.
  • A gyilkos koronavírust szándékosan hozták létre valakik, de véletlenül fertőztek meg vele embereket. Ezt a tudomány genetikai vizsgálatokkal cáfolta (ami persze nem mindenkit győz meg).
  • Kutatók tanulmányozták a természetes módon létrejött vírust, amely kikerült a szabadba a szigorúan őrzött laboratóriumból. Ezt az eshetőséget elég nehéz 100 százalékosan kizárni.

Az utolsó pont a legizgalmasabb, hiszen éppen Vuhanban működik Kína legmagasabb biológiai biztonsági szintű víruskutató központja, ahol a tudósok évek óta vizsgálják a koronavírusokat.

Denevér hozta?

A SARS-CoV-2 vírus legközelebbi rokonai azokban a patkósdenevérekben találhatók meg, amelyek a Burmával, Laosszal és Vietnámmal határos, szubtrópusi klímájú Jünnan tartományban élnek, körülbelül 1600 kilométerre Vuhantól. Errefelé észlelték először a vírust emberekben. A nyomok a vuhani halpiacra vezettek, ahol a tengeri élőlényeken kívül más élő állatokkal is kereskednek. Ezzel kapcsolatban is van némi bizonytalanság, mivel a legelső emberi fertőzések között olyan is akad, ami nem köthető össze a halpiaccal.

  • Honnan jött a vírus?
  • Biztosak lehetünk ebben?
  • Miért fontos ez?

A terjedés legvalószínűbb forgatókönyve, hogy a vírus a denevérekről került át bizonyos emlősállatokra, és így jutott el az emberekig. Párhuzamos terjedési útvonalak is elképzelhetők. Gerald Keusch, a bostoni víruskutató laboratórium vezetője a Live Science-nek azt mondta, a vírus már azelőtt is megfertőzhetett embereket, hogy felbukkant volna az élőállat-piacon, az ottani megjelenése csupán felerősítette a terjedést.

Tovább fokozza a bizonytalanságot, hogy senki sem egészen biztos abban, melyik faj volt a kapocs a denevérek és az emberek közt. Felmerült a kígyók szerepe, szó volt kutyákról, valamint a tobzoskáról, de mindegyikük szerepe kérdéses. Arra pedig még nehezebb válaszolni, hogy miként tett meg a vírus több száz kilométert. Éppen ezért irányult a figyelem a Vuhani Víruskutató Intézetre (Wuhan Institute of Virology, WIV), hiszen ott maguk a kutatók gyűjtötték össze a koronavírusok különféle típusait, hogy azokat tanulmányozni tudják. Azt azonban határozottan tagadják, hogy onnan szabadult ki a vírus.

Kizárt, hogy a vírus tőlünk jött volna

– ezt nyilatkozta a labor egyik vezetője, Jüan Cse-ming (Yuan Zhiming) a kínai állami tévének. „Szigorú előírásaink és kutatói magatartási kódexünk van, ezért  ebben teljesen biztosak vagyunk.” Persze valószínűleg ugyanezt nyilatkozza akkor is, ha tőlük szökik meg a vírus.

A helyzetet némiképp árnyalja egy amerikai tudományos küldöttség helyszíni szemléje, amely problémák sokaságára hívta fel az USA vezetőségének figyelmét.

A WIV laboratóriuma 2015-ben kapta meg a létező legmagasabb biológiai biztonsági szintű tanúsítványt, Kínában elsőként. Ez annyit jelent, hogy az intézetben olyan veszélyes kórokozókat is vizsgálhatnak, mint az ebolavírus. Az ilyen laboratóriumokban nagyon szigorú szabályokat kell követni, a levegő szűrésétől a víz és a hulladékok kezeléséig mindenre részletes előírásokat alkalmaznak, a személyzetnek minden ki- és belépés előtt zuhanyoznia kell, és át kell öltöznie. Többszörösen túlbiztosított minden védelmi vonal a labor és a külvilág között.

2018-ban tudományos küldöttek érkeztek a laborba az Egyesült Államok pekingi nagykövetségéről, és a látogatás után aggodalmukat fejezték ki a WIV biztonságával és menedzsmentjével kapcsolatban. Kevésnek találták a megfelelően képzett személyzetet ahhoz, hogy egy ilyen intézmény biztonságosan tudjon üzemelni.

Arra hívták fel a figyelmet, hogy a laboratóriumban a koronavírusokon elvégzett munka az emberi átadás lehetőségével újabb SARS-járványt okozhat.

Amikor 2020 elején megjelentek az első hírek az Kína területén kitört járványról,  az Egyesült Államok mozgósította a nemzetbiztonsági szakértőit és a CIA-t, hogy nézzenek utána a víruslabor és a járvány közötti lehetséges kapcsolatoknak, de a beszámolók alapján nem tártak fel semmi ilyet.

Ők is szóltak előre

Eközben a WIV labor munkatársai is kongatták a vészharangot, hogy a vizsgálataik alapján egy újabb SARS-szerű járvány kitörésének nagy a kockázata. A denevérekben előforduló koronavírusokat tanulmányozó csoport vezetője, Si Cseng-li (Shi Zhengli) már 2017 végén tanulmányt írt arról, hogy a 2003-as SARS járvány kórokozója a Jünnan tartományban élő patkósdenevérek egyetlen populációjához köthető, és az ott felfedezett koronavírusok az ACE2 receptorok segítségével fertőzik meg a sejteket. Vagyis hatékonyan tudnának szaporodni az emberek légúti sejtjeiben.

A SARS-CoV-2-ről tudjuk, hogy az ACE2 receptor segíti a terjedését.

A WIV laborja amerikai és svájci kutatókkal közösen már 2015-ben kimutatta, hogy rémisztően könnyen tud a denevérekből származó koronavírus az emberi testben szaporodni. A tudósok kiméra vírust is létrehoztak, amelyben a denevérekben fellelhető koronavírus ACE2-es kötődésű felszíni proteinjét és a SARS vírus részeit kombinálták. Arra voltak kíváncsiak, hogy mekkora fertőzési potenciálja lehet egy ilyen módosított kórokozónak. Ezt a munkát sokan kritizálták, hogy több kockázattal jár, mint amennyi előnnyel – mert ha elszabadul egy ilyen kórokozó, annak a terjedését senki sem tudná előre megjósolni.

Most nem egy ilyen hibrid vírus szabadult el. A SARS-CoV-2 mesterséges eredetét genetikai vizsgálatokkal kizárták a tudósok, a bizonyítékok mind arra utalnak, hogy állatból ered a vírus, és azt követően is módosult, hogy elkezdett terjedni az emberek közt. Szóval nem egy elszabadult biológiai fegyver pusztít a világban. (Biológiai fegyvernek egyébként is elég gyatra lenne, hiszen elég alacsony a halálozási aránya.)

Sokkal nehezebb bizonyítékokkal cáfolni azt, hogy esetleg a WIV-ből szabadult el egy ott vizsgált kórokozó. Ehhez például fontos lenne tudni, hogy a járvány előtti időszakban a WIV munkatársai pontosan milyen koronavírusokat vizsgáltak a laborban.

Bizonyos génekben kulcsfontosságú eltérés van a SARS-CoV-2 és a korábban azonosított koronavírusok között, amiket a laboratóriumban vizsgáltak. Ez erősen csökkenti annak a valószínűségét, hogy onnan származna a vírus. Jüan Cse-ming azt mondta, amikor tavaly december 30-án először értesültek a vírus terjedéséről, azonnal nekiláttak a páciensektől származó minta elemzéséhez, hogy össze tudják hasonlítani a náluk meglévő mintákkal. Az összes vírusos anyagukat átnézték, és nem találtak egyezést.

Egy független vizsgálat szerint a WIV kutatói foglalkoztak a SARS-CoV-2 legközelebbi ismert rokonával, amelyet RaTG13 néven ismerünk, ám a két vírus genomjában óriási az eltérés. A génszekvenciájukban átlagosan ötvenévnyi evolúciónak felel meg az eltérés mértéke – mondta Edward Holmes evolúciós víruskutató a Sydney-i Egyetemről.

Ez azt jelenti, hogy a természetben ötven év kellene ahhoz, hogy az egyik vírusból a másik kialakuljon.

Szintén ausztrál kutatók mutattak rá azonban egy olyan lehetőségre, amely szerint – ha nem is szándékosan – létrejöhetett a laborban egy emberre nézve pusztító vírus. A dél-ausztráliai Flinders Egyetem kutatói szerint ehhez nem kell más, mint emberi ACE2 receptorokat tartalmazó sejttenyészeten vizsgálni denevérből származó koronavírust, amely idővel alkalmazkodik a helyzethez, és hatékonyabban kezd kapcsolódni az ACE2 receptorokhoz. Véletlenszerű genetikai mutációkkal a kísérletekben létrejöhet olyan vírus, amely rendkívül jól terjed emberek között. Ebben éppen a véletlenszerű fejlődés miatt nem lesz nyoma az emberi beavatkozásnak, hiszen nem szándékosan szerkesztették át a génjeit.

Ha egy ilyen módosult vírus megfertőzött egy kutatót, aki ezután a vuhani halpiacon járt, máris megvan a fertőzés forrása. De más módon is kikerülhetett a kórokozó: a szennyezett laboratóriumi hulladék nem megfelelő kezelésével először egy kóbor állat, majd általa az emberek is elkaphatták a vírust. Ezek elég valószínűtlen lehetőségek, de nem lehet őket teljesen kizárni.

A Live Science azzal zárja a SARS-CoV-2 eredetét vizsgáló cikkét, hogy a mostani helyzetben igazából mindegy, hogyan került az emberek közé ez a vírus, ez a védekezést és a járvány elleni harcot nem befolyásolja. Viszont a fentiek azt mutatják, minden lehetőséggel számolni kell, ha fel akarunk készülni a védekezésre a következő hasonló vírussal szemben.

(Live Science)

(Borítókép: Légifotó a vuhani víruskutató intézetről Hubej tartományban 2020. április 17-én. Fotó: Hector Retamal / AFP)