Több száz növény- és állatfaj halhat ki az ausztrál bozóttüzek miatt
Ausztrál kutatók 471 olyan növényfajt és 191 gerinctelen állatfajt azonosítottak, amelyeknek a léte veszélybe került az ausztrál bozóttüzek miatt, és azonnali segítségre van szükségük a populáció felépüléséhez – írja az MTI.
A bozóttüzek, amelyek több mint 12 millió hektárnyi területet égettek fel tavaly augusztus és idén március között, sokkot jelentettek az ökoszisztémának. A tüzek olyan pusztítóak voltak, hogy 50 százalékkal nagyobb területet égettek fel, mint bármely korábbi évben 1850-ig bezárólag. A tudósok becslései szerint több mint egymilliárd állatot öltek meg a lángok. "Dél- és Kelet-Ausztrália tüzei nagyon kiterjedtek, és bizonyos esetekben nagyon súlyosak voltak, nagy hatásuk volt állatainkra és növényeinkre" – mondta Sally Box, Ausztrália veszélyeztetett fajokkal foglalkozó megbízottja pénteken.
A kormány által a bozóttüzek után az állat- és növénypopulációk felépülésének segítésére létrehozott bizottság kiadott egy elsődleges prioritási listát, amely több mint 660 növény- és gerinctelen állatfajt azonosított, amelyekről "vagy biztosan tudott, vagy sejtett, hogy súlyosan károsodtak a bozóttüzekben".
A tudósok szerint Ausztráliában 320 ezer ismert gerinctelen faj él, jóval több, mint ahány növény- vagy gerinces állatfaj. Box szerint az természetes, hogy növényeink és gerinctelen állatfajaink nem annyira jól ismertek, mint más állataink, de ugyanolyan fontosak. A 191 gerinctelen faj közül 49 már a tüzek előtt is veszélyeztetett volt.
A kontinensen becslések szerint 25 ezer ismert növényfaj honos. Néhány faj a bozóttüzek előtt is veszélyeztetettnek számított, kihalásuk kockázata pedig most még nagyobbra emelkedett. A sürgős beavatkozást igénylő növényfajok a vegetáció széles skáláját képviselik az esőerdők növényvilágától kezdve a szubalpesi vegetációig. Egyes növényeket, mint a Forrester kefevirágot (Callistemon forresterae) vagy a Betka kefevirágot (Callistemon kenmorrisonii) a kihalás fenyegeti, mivel minden ismert élőhelyük leégett, ráadásul ki vannak téve más veszélyeztető tényezőknek, például a szárazságnak, betegségeknek, újabb tüzeknek is – közölte a bizottság.
Sussan Ley környezetvédelmi miniszter elmondta, a bizottság munkája során meghatározza, hol van a legnagyobb szükség a segítségre.