A koronavírus-járványból a szuperbaktériumok kerülhetnek ki győztesen

A koronavírus-járvány járulékos kockázata, hogy megugorhat az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok száma és elterjedtsége. Ez egyrészt a koronavírus halálos áldozatainak számát is növelheti, de ezen túlmutató, általános és globális problémát is jelent – írja a Conversation oldalán Ronan McCarthy, a londoni Brunel Egyetem mikrobiológusa.

A koronavírus-fertőzöttek egy részénél súlyos betegség alakul ki, amely miatt az érintettek kórházi ellátásra szorulnak. A járvány legnagyobb veszélye éppen az, hogy a vírus gyors terjedése miatt még a kórházi ellátásra szorulók viszonylag alacsony aránya mellett is túl nagy terhelés nehezedik az egészségügyre túl rövid idő alatt. Ez elsősorban azért kockázatos, mert a túltelített ellátórendszer összeomlása esetén nemcsak a koronavírusos betegek ellátása kerül veszélybe, de minden más betegségben szenvedőé is.

A kórházi betegek számának hirtelen megugrásának azonban lehet egy másik mellékhatása is: megnő a kórházakban jelen lévő szuperbaktériumok, azaz az ismert antibiotikumoknak ellenálló baktériumok potenciális célközönsége. Így felgyorsulhat a terjedésük, tovább nőhet a számuk, és végső soron eszkalálódhat a probléma, amely már amúgy is az egyik legnagyobb globális egészségügyi kockázatnak számít, és jóval a mostani járvány lecsengése után is komoly problémát fog jelenteni.

Az antibiotikum-rezisztencia problémájáról, a szuperbaktériumoknak is nevezett rezisztens kórokozókról, illetve az új antibiotikumok utáni hajszáról ebben a cikkben írtunk részletesebben. A probléma gyökere, hogy a baktériumok folyamatosan fejlődnek, újabb és újabb mutációkkal alkalmazkodva az ellenük bevetett gyógyszerekhez, amelyek így egy idő után hatástalanná válnak. Márpedig az antibiotikum-forrásaink végesek, és lassan ütemben tudunk csak újakat fejleszteni, mint ahogy arra szükségünk lenne az egyre több rezisztens baktérium elleni harcban.

A szuperbaktériumoknak ráadásul melegágyaik a kórházak, az ilyen, minden ismert antibiotikumnak ellenálló kórokozók által okozott fertőzések 75 százaléka kórházi eredetű. Ezek a baktériumok a kórházakban jellemzően legyengült, sebezhető immunrendszerű betegeket találnak meg - pont amilyenek a koronavírus-fertőzés miatt kórházba kerülők is. Az első kutatási eredmények szerint a koronavírusos kórházi betegeknél gyakori a másodlagos fertőzés, amelyet többek között antibiotikum-rezisztens baktériumok is okoznak. A kínai Vuhanban végzett vizsgálatok szerint a koronavírus-fertőzésben meghalt betegek felének volt másodlagos fertőzése. Korábbi vizsgálatok arra jutottak, hogy az 1918-as spanyolnáthajárvány és a 2009-es H1N1-influenzajárvány halálozási arányában is fontos szerepet játszottat a másodlagos fertőzések, sokan ezekben a korábbi járványokban is a baktériumba haltak bele valójában, nem is magába a vírusba.

A mostani járványon túlmutatva, a helyzetet súlyosbítja az is, hogy a koronavírusos fertőzöttek több mint 90 százaléka kap antibiotikumot, éppen az esetleges másodlagos fertőzések elkerülésére. Ez az adott esetekben érthető és indokolt, de az antibiotikum-rezisztencia kialakulásában pont az antibiotikumok túlhasználata az egyik vezető ok. Az erre adott evolúciós válasz a baktériumok mutálódása, azaz végső soron az ellenálló képességük kialakítása.

A rezisztens baktériumok pedig jóval a koronavírus-járvány után is velünk maradnak. Egy 2016-os jelentés [pdf] szerint 2050-re évi tízmillióan halhatnak meg szuperbaktérium-fertőzésben, és ebben a becslésben értelemszerűen még nem volt benne a koronavírus-járványhoz hasonló anomáliák hatása. Korábban a Magyar Tudományos Akadémia is arra figyelmeztetett, hogy az összes ismert antibiotikumnak ellenálló baktériumok néhány évtizeden belül globális egészségügyi katasztrófát okozhatnak.

Mivel a probléma régóta ismert, futnak a megoldását kereső kutatások is. Az Egyesült Államokban mostanában indult egy vizsgálat kifejezetten a koronavírus-fertőzöttek körében használt antibiotikumokról, illetve a náluk tapasztalt másodlagos fertőzésekről, abban a reményben, hogy az eredmények segíthetnek racionalizálni az antibiotikum-használatot, és megakadályozni a szuperbaktériumok problémájának eszkalálódását.

Új antibiotikumokat is folyamatosan fejlesztenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavaly év végi jelentése [pdf] szerint már 252 különböző szert tesztelnek állatokon – ezek közül azonban várhatóan csak 2-5 új gyógyszer kerülhet piacra a következő évtizedben. A fejlesztések egyik fő akadálya a magas költségük: akár egymilliárd dollár (332 milliárd forint) is lehet egyetlen új használható antibiotikum létrehozásának ára. Nem csoda, hogy sok belevágó cég csődbe is megy, mielőtt a végére érne.

Sok kutató abban reménykedik, hogy az új koronavírus elleni ellenszer és vakcina megtalálására indult globális összefogás jó példaként szolgál majd más nagy egészségügyi kockázatok, így a világszerte egyre nagyobb problémát okozó antibiotikum-rezisztencia kezelésében is.

Borítókép: A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont virológiai kutatócsoportjának munkatársa nukleinsav kivonást végez egy biztonsági fülkében a központ laboratóriumában Pécsen 2020. április 18-án. MTI/Sóki Tamás