A gombák menthetik meg a világot?

Eben Bayer gépészmérnök-hallgatóként gombákat termesztett a kollégiumi ágya alatt. Hitt abban, hogy a gombák segítségével gyökeresen megváltozhat, hogyan állítjuk elő hétköznapi tárgyainkat. Tizenhárom évvel később a cége, az Ecovative Design évente több százezer kilogrammnyi olyan komposztálható, gombából készült anyagot gyárt, amivel ki lehet váltani a polisztirolt. És már meg is van az új irány: az álhúsgyártás. Szerinte ugyanis a micélium (a gombafonalak szövedéke) tökéletes húspótlék, és akár még műbacont is lehet belőle készíteni.

Nem ő az egyetlen, aki hisz a gombák mágikus erejében. Sok olyan startup van, amelyek alapítói úgy gondolják, a gombák kizöldíthetik az építőipart, segíthetnek kiváltani az állati eredetű termékeket, akár élelmiszerekről, akár ruházkodásról van szó, új távlatokat nyithatnak a hulladékgazdálkodásban, illetve a szennyeződések okozta károk enyhítésében. Az, hogy ilyen sok különböző területen fel lehet használni a gombákat, szerintük részben a micélium szerkezeti és kémiai tulajdonságainak köszönhető. Gombákkal szinte mindenhol találkozni, és a termesztésük sem egy bonyolult feladat, hiszen bárhol, bármin megélnek. A NASA azt tervezi, hogy gombamicéliumból készítenek majd házakat a Marson.

Bár egyre nagyobb az érdeklődés a gombából készült termékek iránt, a hétköznapokban nem nagyon találkozunk velük. Ugyan van már olyan gombából készült anyag, amivel az állati bőrt lehet kiváltani, egyelőre ezt csak a divattervezőknek egy szűk köre használja. Ugyan már egy évtizede szó van arról, hogy a műanyagokat gombából készült anyagokkal kellene helyettesíteni, a műanyagipar köszöni szépen, továbbra is jól van (vagyis volt, mielőtt kitört volna a világjárvány.)

Peter McCoy, a Radical Mycology: A Treatise on Seeing and Working with Fungi című könyv szerzője szerint furcsa, hogy csak most figyeltünk fel a gombákra, hiszen olyan dolgokra képesek, amelyekre más élőlények nem, például olyan vegyületek előállítására, mint a penicillin.

A gombák a természet legnagyobb vegyészei

– állítja. Szerinte az emberiség most jutott el végre arra a szintre, hogy ki tudja aknázni a bennük rejlő lehetőségeket, akár új, környezetbarát termékcsomagolásról, akár egészséges étkezésről, akár alternatív építőanyagokról van szó.

Ehab Sayed, a Biohm startup alapítója hasonló állásponton van. A cég londoni laboratóriumában a szakemberek irányított evolúcióval új gombatörzsek kifejlesztésén dolgoznak, és ha úgy tűnik, hogy valamilyen új tulajdonság hasznos lehet, klónozzák a gombákat, és tovább kísérleteznek velük. Az egyik termék, amivel Sayedék előrukkoltak, a gombaalapú épületszigetelés. Azt tervezik, hogy ezt még az idén nyáron forgalomba hozzák a nehezen újrahasznosítható, az egészségre is potenciálisan veszélyes anyagokat tartalmazó szintetikus szigetelőanyagok környezetbarát alternatívájaként.

A Biohm szigetelése nem lesz olcsó, kb. 30 dollárba kerül egy négyzetmétere, míg a most kapható szigetelőanyagoknál az átlag 15 dollár. Sayed szerint azonban az ár-érték arány náluk sokkal jobb, az ő termékük hővezető-képessége alacsonyabb, mint a hagyományos szigetelésnek, tehát kevesebbre van belőle szükség ugyanahhoz az eredményhez. Arra számít, hogy a termék ára idővel csökkenni fog, ahogy nő majd a gyártási kapacitásuk. A Biohm megvásárolt egy régi papírgyárat Anglia délnyugati részén, hogy gombafarmmá alakítsák, jövőre már Hollandiában és Portugáliában szeretnének terjeszkedni.

Már csak azért is megéri gombákkal foglalkozni vállalkozóként, mert nem annyira költséges a termesztésük – teszi hozzá Sayed. A Biohmnál is más cégek hulladékát, forgácsot, fűnyesedéket használnak táptalajként, ráadásul még pénzt is kapnak azért, hogy ezeket elszállítsák. A valóság azonban néha nagyon kijózanító. 2016-ban az IKEA bejelentette, hogy a hungarocellt lecserélik az Ecotative termékeire, de később visszakoztak, arra hivatkoztak, hogy ez ipari méretben ez nem lett volna megvalósítható. Eben Bayer szerint ezért olyan területekre kell koncentrálni, ahol hozzáadott értéknek számít, ha valami gombából készül, és árban is tudnak versenyezni a piacon lévő termékkel. Eszerint a polisztirol-poharakat például nem fogják tudni kiváltani, ezt a problémát valaki másnak kell megoldania.

Ha mégis az ő kezükben van a megoldás kulcsa, akkor sem biztos, hogy sikerül befektetőt találni. Az ausztrál LifeCycle eleinte étkezési célra szánt gombákkal foglalkozott, amiket a környékbeli kávézóktól begyűjtött zaccon termesztenek. Azóta továbbterjeszkedtek, és már az táplálékkiegészítők piacán is jelen vannak. Az alapító, Julian Mitchell szerint  most már a divatipar szereplőinek is tudnának segíteni, ugyanis vannak olyan gombáik, amiket a textilhulladék ellen lehet bevetni, igaz, egyelőre még csak kísérleteznek. Ahhoz pedig, hogy a próbálkozásaiknak látható eredménye legyen, a ruházati márkák részéről a jelenleginél sokkal komolyabb elkötelezettségre és támogatásra lenne szükség.

Udeme John Dickson, a nottinghami Trent Egyetem környezetkutatója szerint sem túl szívderítő a helyzet, csak ő egy másik területen tapasztalta ezt. A gombák kielégítetlen étvágyát arra is fel lehet használni, hogy a talajba vagy vízbe került szennyező anyagokat eltüntessék, de a kutatókat hiába foglalkoztatja ez a téma évtizedek óta, a kármentesítéssel foglalkozó cégek egyelőre nem támogatják eléggé ezeket a kutatásokat, így ezt a módszert egyelőre nem lehet szélesebb körben alkalmazni.

Többek szerint ezen a területen is szükség lenne állami beavatkozásra, például jobban meg lehetne adóztatni a szeméttelepeken való hulladékelhelyezést. Mások szerint a gazdasági rendszert kellene átalakítani. Most szinte minden hatalom a nagyobb cégeknél összpontosul, de fenntarthatósági szempontból jobb lenne, ha központosított rendszer helyett egy globális hálózatot létesítenénk helyi termelőkből, akik megoszthatnák egymással a módszereiket, és persze helyi alapanyagokból dolgoznának – mondja Alysia Garmulewicz, a chilei Santiagói Egyetem körkörös gazdasággal foglalkozó szakembere. Ez óriási előrelépés lenne, és több startup már rá is lépett erre az útra. Az Ecotativa ahelyett, külföldön terjeszkedne, inkább a licenszelésre és az oktatásra koncentrál, hogy mások, helyben is elő tudják állítani a termékeket.

Peter McCoy szerint nem kell megvárni, amíg a piac felnő a feladathoz, a helyi közösségek enélkül is élvezhetik a váltással járó előnyöket. Kidolgozhatnak például egy tervet arra, hogy a gombák segítségével hogyan lehet megszüntetni a helyi szennyezőforrásokat. Hogy minél többen megismerhessék, milyen hasznos élőlények a gombák, el is indított egy online tanfolyamot, mert úgy gondolja, minél többet kell beszélnünk arról, hogy semmi furcsa nincs bennünk, viszont rengeteg történelmi és kulturális érdekesség kapcsolódik hozzájuk, ráadásul nagyon hasznosak a környezet szempontjából.

Ez a cikk a Covering Climate Now klímamegoldásokról szóló egyhetes sorozatában jelenik meg, melyben az 50 éves Föld napjára időzítve az egész világon több mint 400 újság foglalkozik kiemelten az éghajlatváltozással. A Covering Climate Now a klímaügy jobb bemutatását célzó globális médiaegyüttműködés.

(Borítókép: Shutterstock)