Bill Gates rémálmában élünk

Bill Gates alapítványain keresztül évtizedek óta küzd különböző vírusok ellen. Amikor 2015-ben megkérdezték tőle, hogy mitől fél a legjobban, egy világméretű járványt vázolt fel, amiben egy vírus hetek alatt a világ összes nagyvárosában elterjed, és több tízmillió áldozatot szed.

Nem csak dollármilliókkal küzd a rémálma ellen; a kutatások támogatása mellett előadásokat tart, cikkeket ír és a médiában is gyakran beszél arról, hogyan lehetne felkészülni és megküzdeni egy ilyen járvánnyal. A koronavírus-járvány kezdete óta az alapítványa fókuszát áthelyezte az új vírusra, és továbbra is talicskával tolja a pénzt a kutatásokba. A Vox egyik podcastjában arról beszélt, hol tartunk a vírus elleni küzdelemben, mit csináltunk jól, mit csináltunk rosszul, és milyen reményekkel tekint a jövő felé.

Nagy a baj a harmadik világban

Ugyan a koronavírus-járvány nem olyan pusztító, mint az 1918-as spanyolnátha volt, ez nem ok arra, hogy fellélegezzünk. Gates leginkább a fejlődő országokért aggódik, ahol az emberiség nagy része él. Ezekben az országokban gyengébb az egészségügyi ellátórendszer, mint Európában, az USA-ban, vagy akár Kínában, és valószínűleg sokkal kevesebb tesztet végeznek el, mint nálunk. Egyrészt mert kevesebb erőforrást tudnak tesztelésre fordítani, másrészt mert sokan nem bíznak az orvosokban. Így előfordulhat majd, hogy a koronavírus legtöbb áldozata ezekből az országokból kerül ki, csak lehet, hogy nem is tudunk majd róla, vagy csak jóval a járvány lecsengése után derül ki.

Lehet, hogy azért olyan alacsonyak az esetszámok ezekben az országokban, mert keveset tesztelnek, de az is közrejátszhat, hogy a vagyoni különbségek miatt azok, akik sokat utaznak, távol élnek a népesség nagy részét kitevő szegényebb rétegektől. Így a vírus is később kezd el ott terjedni, mint mondjuk New Yorkban, vagy Olaszországban.

Ugyan az alacsonyabb átlagéletkor javíthatja ezen országok esélyeit, de a környezetszennyezés, a magas népsűrűség, a rengeteg HIV-fertőzött és alultáplált ember átbillentheti a mérleget.

Az influenza, ami már hosszú ideje az életünk része, évente 400 ezer ember halálát okozza. Elképesztő, hogy mennyi mindent nem tudunk az influenzáról

– mondta Gates, amikor a koronavírus ellentmondásairól beszélt. Például New Yorkot rosszabbul érinti a vírus, mint Floridát, pedig a déli államban magasabb az átlagéletkor, és később is reagáltak a járványra.

A fertőző betegségek kisebb figyelmet kapnak, mint mondjuk a rák, vagy a szívbetegségek, mert a fejlett országokból – ahonnan a legtöbb kutatás származik – már szinte teljesen kiszorították a járványokat.

Gates a tesztelésre is kitért. Szerinte az eddig kiadott vérvizsgálati eredmények (amelyek akár tízszer annyi esetet jósolnak, mint ahányan tüneteket produkáltak) a sok hamis pozitív miatt torzítanak, valószínűbb a két-háromszoros arány. Leginkább az új kvantitatív vérvizsgálatokban bízik, amiket most folytatnak le több országban is.

Nem készültünk fel

Már 2015-ben is felhívta arra a figyelmet, hogy a hadseregek rendszeresen gyakorlatoznak egy ellenséges ország támadása ellen, de egy világméretű járványra sose készültünk. Ez szerinte azért lehet, mert a kisebb járványok alig, vagy egyáltalán nem érintették az USA-t. Azok az ázsiai országok, ahol korábban elterjedt a MERS és a SARS, már fel voltak készülve a járványra, és egyszerűen felcsapták a megfelelő forgatókönyvet. Első lépés: felmérni, hány PCR gépük van. Második lépés: átcsoportosítani a PCR gépekhez szükséges erőforrásokat.

Gates szerint a három fontos lépés közül az első a tesztelés – hiszen a legjobb az lenne, ha mindenkit megvizsgálhatnánk, aki felszáll a buszra vagy elmegy egy vidámparkba –, a második a gyógymód, a harmadik pedig a védőoltás.

Próbáljuk bebizonyítani az FDA-nél (az USA étel- és gyógyszerellenőrző intézete), hogy bármilyen kenetvétel felhasználható. Vehetsz akár magadtól kenetet, bedobod egy műanyag szatyorba, és visszaküldöd, amennyiben egy ésszerű időn belül bekerül a gépbe. Szóval ez a fajta mintavétel nem kéne, hogy megnehezítse a dolgokat

– mondta Gates, és arra is rámutatott, hogy a jelenleg használt eszközök kihasználtsága közel sem ideális. Az USA-ban még nem számolták össze, melyik PCR eszköz mennyire van kihasználva, és az államok között is nagy az eltérés. 

Arról is beszélt, hogy jelenleg több ígéretes gyógymódot is vizsgálnak, és nem feltétlenül azokat, amiket gyakran emlegetnek a sajtóban. A probléma az, hogy még ha meg is lenne a gyógymód, a világ gyógyszergyárai nem állnak készen a tömeggyártásra, nem tudnának több milliárd oltóanyagot legyártani. Még a kis ampullákból sincs elég hozzá, nem hogy az oltóanyagból.

Jók az esélyek

Ugyan a HIV, vagy más koronavírusok ellen régóta nincs gyógymód, Gates mégis bizakodó. Mivel az új koronavírus kevésbé összetett, mint a HIV, valószínű, hogy ki tudunk fejleszteni egy védőoltást. Nyár végére tud majd biztosat mondani erről, addig inkább reménykedik.

Mivel még nem tudni, hogy milyen jellegű védőoltás lesz a nyerő, Gates több projektet is támogat. Ezek közül van, amelyik RNS-oldalról, és van, amelyik DNS-oldalról közelíti meg a problémát. Gates szerint ha fel lettünk volna készülve a járványra, és jobban kiépítettük volna a vakcinafejlesztő és -gyártó infrastruktúrát, egy év alatt meglenne a védőoltás. Egyelőre nem gondolja, hogy etikus lenne embereken tesztelni, amíg nincs egy biztos gyógymód a COVID-19-re.

Borzasztóan tart attól, hogy néhány amerikai állam a gazdaság újraindítását fontolgatja. Ha valahol nem lassan teszik ezt, kezdve azokkal a boltokkal, iparágakkal, ahol a legkisebb a fertőzés esélye, előfordulhat, hogy az USA területén lesznek helyek, ahol súlyosabb lesz a vírushelyzet, míg a megfontolt államokban kevésbé. Ez megnehezítheti az országon belüli utazást.

Elősegíthetné az újraindítást, ha többet tesztelnének, de egyelőre nem úgy látja, hogy a vizsgálatok bármiféle prioritást élveznének. Az elvégzett tesztek se feltétlenül logikusak. Sokan úgy jutnak teszthez, hogy semmilyen tünet nem indokolja, míg olyanok, akik több tünetet is produkálnak, egyszerűen nem jutnak teszthez. Bill szerint ez már gyakorlatilag egy korrupciós ügy, gyakran a kapcsolatokon múlik, kit tesztelnek. Gyakran az egészségügyi dolgozók is csak napokkal később jutnak az eredményeikhez.

Gates szerint ha minden jól megy, ez a vírus úgy rántja majd össze az emberiséget, mint a második világháború – bár akármennyi pozitív hatása lesz az egésznek, már most túl magas ára van. A negyvenes évek óta sikerült elkerülni egy újabb világháborút, esetleg atomháborút, amiben nagy szerepe volt a globális összefogás intézményeinek, mint például az ENSZ. A járványok ellen is hasonlóan kéne fellépni, és bár sose tudjuk azokat teljesen megszüntetni, hatékonyabban léphetnénk fel ellenük közösen.

Most ugyan úgy tűnhet, hogy megerősödhet az izolacionizmus, Gates hosszú távon abban bízik, hogy a megoldásért összefogunk. Igen, Trump küzd azért, hogy kínai vírusként kerüljön be az új koronavírus a köztudatba, és a WHO támogatását is csökkenteni akarja, de a milliárdos szerint idővel az USA beáll majd a járvány elleni küzdelembe. 

Van egy hatalmas tűz. A tűzoltók 20 percet késnek. Ez olyan, mintha ki akarnánk rúgni az összes tűzoltót emiatt. Sokan reagáltak lassabban, mint kellett volna. Nem most kéne ujjal mutogatni

– mondta Gates, mikor a WHO-ba vetett bizalom gyengüléséről kérdezték. A WHO arra van, hogy felhívja a világ figyelmét az egészségügyi problémákra. Közel se akkora a költségvetésük, hogy ők maguk pillanatok alatt kidolgozzanak egy gyógymódot, és nem is ez a dolguk.

Rengeteg jó dolgot csináltak. A WHO egy szükséges intézmény.

A teljes beszélgetés angolul itt meghallgatható.

(Borítókép: Bill Gates beszél egy konferencián 2019 novemberében. - fotó: Indraneel Chowdhury / NurPhoto / Getty Images)