10 ezer éve voltak utoljára olyan változások az óceánban, mint most
10 ezer éve nem látott változásokat indíthatott be a tengeráramlatok megváltozása az Atlanti-óceánban egy friss kutatás szerint, melyben az óceán mélyén található fosszíliák elemzésével hasonlították össze a mostani állapotot a korábbi helyzettel – írja a The Conversation.
A Geophysical Research Letters szaklapban publikált tanulmányban a kutatók azt a továbbra is uralkodó nézetet próbálták megdönteni, hogy a klímaváltozás egyelőre még nem gyakorolt komoly hatást az óceánokra. Az utóbbi 12 ezer évben a Föld klímája többé-kevésbé stabil volt, csakúgy, mint az óceánok elsődleges áramlatai, és bár az utóbbi időszakban a korallzátonyok kiszáradásától a vizek savasodásán át a halak migrálásáig egy sor jel utalt arra, hogy a klímaváltozás ide is elért, sokan még mindig úgy gondolják, hogy az igazán komoly változások még a jövő zenéjének számítanak.
Ahhoz, hogy ezt a hozzáállást megdöntsék, a kutatók olyan hely után kutattak fel az óceán mélyén, ahol a vízfenéken található fosszíliák nem pusztán az ipari forradalom utáni időszak változásait mutatják meg, hanem több ezer évre visszamenő következtetéseket lehet levonni belőlük. Végül Izlandtól délre találták meg a tökéletes helyszínt, az üledékből vett mintákban pedig a különféle planktonok fosszíliáit, azon belül is a kalcium-karbonát héjjal rendelkező likacsosházúakat vizsgálták meg. Egy korábbi tanulmányból már kiderült, hogy az ipari forradalom óta ezeknek az egysejtűeknek más az eloszlása, mint korábban, a friss kutatásból azonban az derült ki, hogy az Atlanti-óceán északi részének felszíni áramlatai
teljesen mások, mint az elmúlt 10 ezer évben bármikor.
A minták alapján a vizsgált helyszínen a hideg vízben élő planktonok számának csökkenésével párhuzamosan nőtt a meleg vízben élők száma, ami arra utal, hogy a hideg, tápanyagban gazdag vizet melegebb víz váltotta fel. A kutatók szerint emiatt sok kulcsfontosságú halfaj, például a makréla is északabbra költözött, ez pedig már most politikai vitákhoz vezethet a halászati jogok miatt.
Az északabbra vett minták alapján az is valószínűnek tűnik, hogy több meleg víz érkezik az Atlanti-óceánból az Arktisz irányába, ez pedig felgyorsíthatja a jégsapkák olvadását. Az áramlatok változása nyugatabbra is érződik, Amerika partjaihoz közeledve például a Golf-áramlat is északabbra halad, aminek beláthatatlan következményei lehetnek egy sor halászterületre. Az áramlatok változásában szerepet játszhat például az, hogy az óceánok vize kevésbé sós, amit egyebek mellett a klímaváltozás is előidézhet az eső mennyiségének növekedésével, valamint a jégsapkák olvadásának felgyorsításával.
Az olvadást persze lehetséges, hogy az 1700-as évek közepén tetőző kis jégkorszak indította el, a modern klímaváltozás azonban a természetes ingadozásnál tovább tolhatta ezeket a folyamatokat. Azt egyelőre lehetetlen megmondani, hogy pontosan mi idézte elő az áramlatok megváltozását, de a jelek szerint úgy néz ki, hogy az óceán sokkal érzékenyebb a klímaváltozásra, ehhez pedig alkalmazkodnunk kell majd.