Több ország adatai alapján 1 százalék körüli lehet a járvány halálozási rátája

Ausztrál kutatók számításai szerint az új koronavírus-fertőzés 133 betegből egyre lehet halálos. A nemrég közzétett, de még tudományosan nem ellenőrzött kutatásban 13 globális kutatás adataiból megszerzett információk alapján kalkulálták ki, hogy valószínűleg átlagosan 0,75 százalékos a halálozási arány, ami nem tűnik soknak, de a szakemberek szerint kijelenthető, hogy jóval veszélyesebb mint egy átlagos influenzajárvány.  

Hogy miért nehéz pontosan kalkulálni az influenza vagy akár a koronavírus halálozási adataival, arról itt írtunk bővebben, de ha nagyon le szeretnénk egyszerűsíteni, a fő ok az, hogy nem mindenki kerül bele a statisztikába, mert például nem mennek el orvoshoz, hanem otthon kikúrálják magukat, vagy mert nem tesztelik őket, de az egyes országok statisztikai módszerei sem azonosak. Így kifejezetten nehéz arra vállalkozni, hogy ilyen rátákat kalkuláljanak a kutatók. 

Ahogy az influenza, úgy az új koronavírus-fertőzés is leginkább az idős, krónikus betegségben szenvedő vagy legyengült immunrendszerű embereknél lehet halálos, de ez nem jelenti azt, hogy csak rájuk nézve veszélyes. Az ausztrál kutatás szerint pedig az sem mindegy, hogyan számolják az országok a halálozást, hiszen meg kell különböztetni a fertőzés okozta halálozási arányt, illetve az eset szerint halálozási arányt. 

Noha az esetek szerint halálozási arány nagyon fontos a szakértők és a közvélemény számára is, de a politikai döntéshozók és a közvélemény másik része is azt sürgeti, hogy essen több szó a fertőzés okozta halálozási arányt. A kettő között nagyon drasztikusan úgy lehet megfogalmazni a különbséget, hogy nem mindegy, hogy valaki a fertőzésbe hal bele, vagy sajnos fertőzés nélkül is hamarosan vége lett volna az életének. 

Gideon Meyerowitz-Katz és Lea Merone kutatók mégis megpróbáltak kalkulálni, metaanalízist végeztek, azaz meglévő adatokat elemeztek. A legegyszerűbb dolguk ott volt, ahol nagy számban végeztek teszteket, vagy ahol elég sok adat állt rendelkezésre arról, hányan eshettek már át a megbetegedésen. Így tudták például kiszámolni, hogy New Yorkban, ahol a város negyede áteshetett a betegségen, és a 16 ezer halálesettel számolva a halálozási arány 0.79 százalékos. 

A kutatók szerint a megtévesztő lehet ha csak az igazolt esetek számát és a halálozást veszik figyelembe olyan országoknál, ahol csak a súlyos eseteket tesztelik, mert így az enyhébb lefolyású esetek nem kerülnek bele a statisztikába.  Azt is felhozták, hogy nagyon eltérő az országok halálozási adata, vagyis hogy hogyan határozzák meg a fertőzés okozta halálozási arányt, ezért a pontosabb adatokhoz mindenképpen szükség lenne egy egységes mutatóra, hogy kiderüljön, hogy mennyire helytállóak a becsléseik.