Már csak egy pilóta él az angliai csata hősei közül

Az egész világ megemlékezett a II. világháború végének 75. évfordulójáról május 8-án, a járvány ellenére mindenhol tartottak ünnepségeket, a londoni Royal Albert Hallban például Katherine Jenkins üres nézőtér előtt elénekelte a brit himnuszt, II. Erzsébet pedig tévébeszédet tartott. A királynő és férje, Fülöp herceg még részt vettek a háborúban, a Erzsébet 1945 tavaszán sofőrként szolgált a Kisegítő Területi Szolgálatban, későbbi férje pedig a Királyi Haditengerészet tisztje volt.

Egy másik veterán viszont nem érte meg az évfordulót: William "Terry" Clark május 7-én hunyt el, 101 éves korában. Clark a legendás  The Few ("a kevesek") két életben maradt tagja közül az egyik volt. Így nevezték azt a 2927 pilótát, akik a Királyi Légierő tagjaként részt vettek az 1940. július 10. és október 31. között vívott angliai csatában, kivédték a túlerőben lévő német Luftwaffe támadását, és ezzel elhárították Hitler tervezett nagy-britanniai invázióját. A megnevezés Churchill híres beszédére utal: "Soha még az emberi konfliktusok történetében nem köszönhettek ilyen sokan ilyen sokat ilyen keveseknek."

Terry Clark repülőszázados navigátor volt a Királyi Légierőben 1938-tól 1945-ig, a hadsereghez alig 19 évesen csatlakozott. Hat ellenséges gép lelövésében vett részt, 1941-ben megkapta a Distinguished Flying Medal érmet bátorságáért, 1944-ben részt vett a légi fedezet biztosításában a normandiai partraszállás során. Clark rendszeresen részt vett a Westminster apátságban tartott éves emlékmiséken az angliai csata évfordulóin, és élete végéig büszke volt háborús szolgálatára, bár azt mondogatta, különösebb elismerés nem illeti, mert "csak egy fiatalember volt, aki tette a dolgát".

Halálával "a kevesek" most már tényleg nagyon kevesen maradtak: az utolsó túlélő John "Paddy" Hemingway, aki Dublinban született 1919. július 17-én, vagyis 100 éves. Hemingway is 1938-ban állt be a légierőbe, a háború első szakaszában Franciaországban szolgált, ahol alakulata a brit expedíciós hadsereg légi fedezetét biztosította, és 1940 májusában lelőtte az első ellenséges gépét, de saját repülőgépe is találatot kapott, ezért kénytelen volt leszállni vele. Pár hónappal később megint majdnem meghalt, az Északi-tengerről mentette ki egy hajó, miután a németek kilőtték a gépét. A háború során még kétszer került hasonló helyzetbe, utoljára 1945 áprilisában Olaszországban.

Hemingway 1969-es nyugdíjazásáig a légierő tisztje maradt. Felesége, Bridget halála után egy dublini idősotthonba került, és mivel Írországban él, korábban kifelejtették a még élő veteránok felsorolásából. 2018-ban azonban családja jelezte a mulasztást, és fia mondott is pár szót édesapjáról:

A múlt nem nagyon foglalkoztatja. Mint a nemzedékéből olyan sokan, ő is úgy érzi, hogy nem tett semmi különöset. De tetszik neki a gondolat, hogy az utolsó kilenc egyike, és jól esik neki arra gondolni, hogy ő az utolsó élő ír, aki részt vett az angliai csatában. Szeretik és nincs elfelejtve.

A The Mirrornak nyilatkozó fia részletesen el is mesélte apja háborús kalandjait, különösen a négy esetet, amikor kilőtték alóla a vadászgépét. Azóta az akkor még élő kilenc vadászpilóta közül nyolcan meghaltak, így Paddy Hemingway lett az utolsó életben lévő veterán.