Ez volt a harmadik legszárazabb április Magyarországon

Idén áprilisban súlyos aszály sújtotta Magyarországot. Ugyan április utolsó és május első napjaira megérkezett a régen várt eső, de országos szinten ez azért korántsem volt valódi kárpótlás a hosszú száraz időszak után, ezért csak lassan tud enyhülni az aszály. Az előrejelzések szerint a májusi csapadékösszeg is el fog maradni a sokévi átlagtól, a mostani kisebb esők ellenére marad a szárazság.

A kifejezetten a Kárpát-medencére fókuszáló klímamodell-szimulációk szerint is az aszály növekedése valószínűsíthető az elkövetkezendő évtizedekben, különösen a nyári időszakban. Mindez jelentős hatással lesz vízkészleteinkre és mezőgazdaságunkra. Víz nélkül pedig nincs sem élet, sem élelmiszer, legalábbis olcsó, biztonságos és bőséges semmiképp.

Mi az az aszály?

Ez nem is olyan könnyű kérdés, mint aminek elsőre tűnik, hiszen a különböző tudományágak (meteorológia, hidrológia, mezőgazdaság, társadalom-gazdaság) eltérően definiálják. Természetesen van bennük közös elem: a vízhiány.

Meteorológiai értelemben akkor beszélhetünk aszályról, ha a csapadékhiány következtében az átlagos mértéket jelentősen és tartósan meghaladó vízhiány lép fel.

Azonban az aszály nem csak egyetlen meteorológiai változóra (a csapadékra) vezethető vissza, hiszen fontos szerepet játszik a párolgás is, amely elsősorban a hőmérséklet, a napfénytartam és a szél függvénye. És ott van még a talaj hatása: a csapadékhiány eredményeképp kiszáradt talaj egyrészt hamarabb melegszik fel, másrészt, ha már nincs benne nedvesség, ami el tudna párologni, az a lokális nyári záporok csökkenését vonhatja maga után, tovább erősítve a vízhiányt. Az aszály tehát egy összetett jelenség, így a vizsgálata során sem lehet egyetlen univerzális mérőszámot kijelölni: az elemzéseket különböző aszályindexekre szokták elvégezni.

Európa-szerte súlyos a szárazság

A jelenlegi aszályos helyzet nem csak Magyarországot sújtja: az idei március és április szárazabbnak bizonyult az átlagoshoz képest a kontinens nagy részén; csak elvétve fordult elő 5 mm-t meghaladó napi csapadékmennyiség.

ráadásul a következő hetekre vonatkozó európai csapadékanomália-térképek is az átlagosnál valamelyest szárazabb májust valószínűsítenek.

Mit tapasztaltunk az elmúlt években Magyarországon és mi várható a jövőben?

Az elmúlt hónapnak a harmadik helyet sikerült megszereznie az áprilisi aszályok dobogóján a 2007-es és az 1946-os évek után. Az aszály hozzátartozik a magyar éghajlathoz, tízévente átlagosan négy évben fordul elő. Az idei, áprilisi aszály mellett talán még emlékszünk a tavaly február-márciusi esetre, amikor a két hónap alatt összesen kevesebb, mint 25 mm csapadék hullott. 2012-ben is jelentős volt az aszály, hiszen az országos átlagos csapadékösszeg kifejezetten alacsony volt.

Tovább rontotta a helyzetet a tény, hogy az ezt megelőző év (2011) volt a legszárazabb év Magyarországon az 1901 óta tartó mérések alapján – így a talaj nem támaszkodhatott az előző év során elraktározott vízre, hiszen már eleve nem tudott mit elraktározni. 2011-ben is aszály lépett fel a rekord alacsony évi csapadék miatt, viszont kedvező volt, hogy a korábbi, 2010-es év a legcsapadékosabb év volt hazánkban, így a talajban lehetett tartatlék. Az éppen aktuális aszályhelyzetről az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján tájékozódhatunk.

Aszályhelyzet Magyarországon 2020. május 11-én.

Grafika: Országos Meteorológiai Szolgálat

A jövőben a klímamodell-szimulációk szerint növekedni fog a nyári aszályok kialakulása Közép- és Dél-Európában. A kifejezetten Kárpát-medencére fókuszáló vizsgálatok eredménye alapján is az aszály növekedése valószínűsíthető az elkövetkezendő évtizedekben, különösen a nyári időszakban. Mindez köszönhető a fokozódó felmelegedésnek, amely elősegíti a párolgást és így a talaj kiszáradását, valamint a csapadékeloszlás időbeli átrendeződésének, a nyári csapadék csökkenésének.

Továbbá a klímamodell-szimulációk alapján végzett számítások az extrém csapadéktevékenység növekedését jelzik, mind az intenzitás, mind a gyakoriság tekintetében. Ez azért fontos, mert a növényzet és a talaj számára a csendes, egyenletes eső kedvező leginkább, ilyenkor tudják a legtöbb vizet hasznosítani, elraktározni. Hiába zúdul le nagy mennyiségű csapadék, ha ez rövid idő alatt történik, a talaj nem tudja felvenni az összes vizet. Ahogyan egy tölcsér tetején is túlcsordul a víz, ha túl gyorsan öntjük tele, úgy a talaj sem tud bármilyen gyorsan vizet felvenni, a többlet elfolyik, bekerül a tavakba, folyókba és nem válik hasznosítható vízkészletté a talaj számára.

Ha a jövőben az intenzív, gyakran jéggel kísért heves esők lesznek gyakoribbak, az tovább ronthatja a helyzetet, hiszen a talaj kimosódását, a lágy növényi részek sérülését okozhatja.

Mit okoz az aszály, fel tudunk-e rá készülni?

Az aszály hatása elsősorban a vízgazdálkodásban és a mezőgazdaságban érzékelhető. Közvetlen következménye, hogy terméskieséssel kell számolni a növények elszáradása miatt, továbbá a gyomosodás is fokozott problémát jelent ilyenkor, hiszen a permetező szer nem képes a talajba jutni az eső segítségének hiányában. 1985 és 2015 között a mezőgazdasági károk 60%-át az aszály és vízkár tette ki, valamint 2017-ben a kárenyhítő juttatások listáján az aszály szerepelt a második helyen a tavaszi fagykárok után.

2012-ben is komoly gondot okozott a mezőgazdaságnak a nyári, hosszan tartó száraz időszak

Fotó: Huszti István / Index

Az aszály okozta károk enyhítésére az öntözéses gazdálkodás, illetve különböző vízmegőrzési technológiák jelenthetnek megoldást. Továbbá megfelelő talajművelési gyakorlatokkal (pl. mélyszántás, mélylazítás) növelhető a talaj vízbefogadó képessége, sőt kifejezetten a talaj nedvességtartó képességét javító készítmények is kaphatóak már. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy a talajnak fontos szerepe van a szén-ciklusban, és a mélyszántással pont hogy felszabadítjuk az általa megkötött szenet, pedig a talaj szerves szén tartalma befolyásolja az aszály-ellenálló képességet és a termékenységet is – ezért a szénmegkötéses mezőgazdaság a szántás és bolygatás teljes elhagyását javasolja.

(Borítókép: Látókép határában önjáró lineár öntözőberendezéssel pótolják az elmaradt csapadékot a borsó vetésterületén 2020. április 23-án. Fotó: Oláh Tibor / MTVA  / MTI)

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!