Kéjgázt termelnek a királypingvinek az Antakrtiszon egy dán tanulmány szerint

Nagy mennyiségű károsanyaggal szennyezik környezetüket az antarktiszi királypingvinek, amelyeknek ürülékéből dinitrogén-oxid, más néven kéjgáz keletkezik a talajjal érintkezve - írja az MTI. 

Egy frissen publikált kutatás eredménye szerint a pingvinürülék miatt nagy mennyiségű dinitrogén-oxid koncentrálódik az állatok kolóniáinak környékén, sűrűsége akár százszorosan is felülmúlhatja egy átlagosan trágyázott dán szántóföldön mért értékeket. 

A kutatás szerint a dél-amerikai Tűzföld és az Antarktiszi-félsziget közötti Déli-Georgia sziget királypingvin-kolóniáit tanulmányozó kutatók éppen ezért kissé bódult állapotba kerültek, amikor hosszú időt töltöttek a pingvinek ürülékének közelében. 

Miután az ember órákon át szagolja a pingvinek végtermékét, teljesen kábult lesz. Elkezdi rosszul érezni magát, majd fejfájás tör rá

- mondta a tanulmány vezetője, Bo Elberling. 

A szakemberek szerint a dinitrogén-oxid 300-szor szennyezőbb hatású, mint a szén-dioxid. Az orvosi dinitrogén-oxidot ugyanakkor érzéstelenítő és fájdalomcsillapító gázként alkalmazzák.  

A pingvinek táplálékául szolgáló krilleknek és halaknak nagyon magas a nitrogéntartalma. A madarak ürülékéből felszabaduló nitrogén a talajba kerül, ahol a talajbaktériumok dinitrogén-oxiddá - a globális felmelegedést növelő üvegházhatású gázzá - alakítják. 

Elberling szerint noha a dinitrogén-oxid-kibocsátás ebben az esetben nem számottevő a bolygó egészét nézve, az eredmények új információkkal szolgálnak arra vonatkozóan, hogy a pingvinkolóniák milyen hatással vannak a környezetükre, ami azért érdekes, mert egyre több és több van belőlük.