Hét új koronavírust mutattak ki denevérekben Gabonban

Hét új koronavírust fedeztek fel denevérekben Gabonban, de egyelőre a tudósok sem tudják, hogy ezek okozhatnak-e emberi megbetegedéseket és ezzel olyan járványt, mint a mostani. 

Az eddig is egyértelmű volt a tudósoknak, hogy a koronavírusok a denevérről emberre kerülhetnek és komoly megbetegedéseket okozhatnak, hiszen már a 2002-2003-as SARS-járvány is így indult, majd a mostani járványt okozó SARS-CoV-2 vírus kapcsán is úgy gondolják a kutatók, hogy denevérekből indult, és valószínűleg más állatok útján került át az emberekre. 

Gael Maganga és kollégái a gaboni Franceville Nemzetközi Orvosi Kutatóközpontban nemrég ezer olyan denevért vizsgáltak meg, amik az ország körüli barlangokban élnek. 18-nál mutattak ki koronavírust, ezek szekvenálása után hét olyan vírust találtak a rovarevő hipposideridae denevérekben, ami eddig ismeretlen volt. 

Az újonnan felfedezett vírusok közül öt nagyon hasonlított a 229E koronavírusra, ami az 1960-as évek óta van jelen a társadalomban, de csak enyhe tüneteket okoz. Ez azt is jelentheti a kutatók szerint, hogy valószínűleg ezek a most megtalált  vírusok is képesek lennének arra, hogy megfertőzzenek embereket, és enyhébb tüneteket okozzanak, de ezt az elméletet még nem igazolták.

A másik két vírus egyetlen ismert koronavírussal sem áll rokonságban, így nehéz megmondani, hogy milyen veszélyesek lehetnek, ha úgy mutálódnak, hogy emberek megfertőzésére is képesek lesznek. De Maganga szerint ezek olyan vírusok, amik alkalmasak lehetnek arra, hogy megbetegítsék az embereket, és akár világjárványt okozzanak. 

A kutatóknak az most a feladatuk, hogy megtudják, melyik mostanában felfedezett és denevérekben megtalálható koronavírus jelentheti a legnagyobb kockázatot, ezeket meg kell ismerni, és folyamatosan monitorozni kell a jelenlétüket, mielőtt újabb járványt robbanthatnak ki

– erről már az amerikai Smithsonian biológiai központban dolgozó Marc Valitutto beszélt, aki nemrég mianmari denevérekben talált hat, eddig nem ismert koronavírust.

Fontos megállapítani, milyen receptorok lehetnek azok, amik miatt egyszerűbben át tud terjedni a vírus az emberre,

A denevérek alapvetően nem jelentenek veszélyt az emberre, ezért nem az elpusztításuk a cél, hanem hogy az emberek ne kerüljenek veluk kontaktusba, például ne gyűjtsék őket vagy ne egyék meg őket. Bár Valitutto szerint ez elsőre egy elég könnyen megvalósítható feladatnak tűnik, mégis sokkal nehezebb, mint gondolnánk. Sok esetben ez politikai, hatósági, sőt oktatásügyi kérdés is, arról nem is beszélve, hogy a tradíciók megváltoztatásáról van szó. Gabonban például tradicionálisan vadászták a denevéreket és el is fogyasztották őket, de április óta mindezt törvény tiltja, pont amiatt, hogy ne tudjanak a betegségek terjedni.