Brit felmérés: az ázsiai és az afroamerikai betegek nagyobb eséllyel haltak bele a koronavírusba

Az afroamerikai és ázsiai etnikai csoportok tagjainál kétszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy belehalnak a koronavírus által okozott betegségbe, mint a fehéreknél - állapítja meg az Angol Népegészségügyi Intézet  jelentése. A Sky News beszámolója szerint ugyanakkor a haláleseteket nézve az etnikai hovatartozásnál jóval meghatározóbb faktor a kor, a nem vagy a foglalkozás. 

Az Angol  Népegészségügyi Intézet jelentése a bangladesi származású pácienseknél 50 százalékkal magasabb a kockázata a COVID-19 halálos kimenetelének, a kínai, indiai, pakisztáni, illetve más ázsiai, karibi és fekete etnikai csoportok tagjainál pedig 10-50 százalékkal nagyobb a rizikó.  

A fertőződési ráta a feketék körében volt a legmagasabb: 100 ezer lakosra számítva 486 nő és 649 férfi kapta el a fertőzést. A fehérek körében ugyanez a 100 ezer emberre számított arány a nőknél csak 220, a férfiaknál 224 volt. 

A jelentés készítői ugyanakkor külön kiemelik, hogy ezeket a számokat nézve nemcsak az etnikai hovatartozás a meghatározó. A járvány a társadalmi egyenlőtlenségeket, az egészségügyhöz való eltérő hozzáférési esélyeket is tükrözi, sőt fel is erősíti.

Matt Hancock brit egészségügyi miniszter azt mondta: a koronavírus  járvány idején a nem fehér etnikai hátterű páciensek kiemelt rizikófaktort jelentenek. Anglia számára a "fekete életek" ugyanolyan fontosak, mint ahogy az ország legszegényebb, és rosszabb egészségügyi ellátással rendelkező területeire is külön figyelmet fordítanak. Az egészségügyi miniszter szerint számos intézkedésre van szükség az esélyegyenlőség megteremtésére, a különbségek kiegyenlítésére.

Fontos tudni, hogy a jelentés a különböző etnikai csoportokban történt covidos halálesetek elemzésénél csak a nemet, az életkort, a nélkülözést és a lakóhelyet (régió) vette figyelembe. Nem vizsgálták ugyanakkor például az elhízást vagy az alanyok alapvető egészségi állapotát, pedig egyes betegségek nagyobb arányban jellemzőek bizonyos etnikai csoportok körében. Az ázsiaiak és az afroamerikaiak körében például magasabb a 2-es típusú cukorbetegség előfordulása, a bangladesi és a pakisztáni származású embereknél magasabb a szív- és érrendszeri betegségek aránya, míg az afroamerikaiaknál a magas vérnyomás fordul elő nagyobb százalékban.

A jelentés bírálói szerint hiba az is, hogy nem vették figyelembe az érintettek foglalkozását sem. A különböző etnikai csoportok tagjai ugyanis néhány foglalkozási csoportban felülreprezentáltak, és jelentős részük a munkája miatt fertőződhetett meg nagyobb eséllyel, mint mások. A brit kórházakban és szociális otthonokban elhunyt ápolószemélyzet háromnegyede például ázsiai, afroamerikai vagy más etnikai hátterű ember volt.  

Szerepet játszhatott a nagyobb fertőződési és halálozási arányban az is, hogy az érintett etnikai csoportok tagjai nagyobb valószínűséggel élnek hátrányos helyzetű régiókban, városi területeken, zsúfolt háztartásokban, illetve, hogy sokan nem beszélik az angol nyelvet, így nem fértek hozzá időben az egészségügyi szolgáltatásokhoz.

A felmérés készítői szerint a halálozásnál az etnikai hovatartozástól eltekintve az életkor volt a leginkább meghatározó. A 80 év feletti emberek 70-szer nagyobb valószínűséggel haltak bele a COVID-19-be, mint a 40 év alattiak. A halál kockázata szintén magasabb volt a férfiaknál, mint a nőknél, és a munkaképes korú férfiaknál kétszer nagyobb valószínűséggel diagnosztizálták a COVID-19-et.